|
Témaindító hozzászólás
|
2007.04.11. 19:33 - |
A Szellemirtók faluja. Itt éltek a szellemirtók. Ez a hely Sango szülőhazája. Néha szellemek tombolnak itt, de csak Sango maradt és a halott testvére, Kohaku, aki egy ékkőszilánk segítségével van életben, csak ő Naraku "birtokában" van... Régen Naraku lemészárolta az összes szellemirtót... |
[239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Nem alszik el, így hallja Shippo kérdését. Nem szól semmit, ám Inuyasha válaszára kinyitja egyik szemét, majd be is csukja. A kiegészítésre elmosolyodik, s átkarolja a félszellem mellkasát.*
- Inuyasha..
*Hunyja be ismét szemeit, majd sóhajt egyet. Kinyitja szemeit, majd felnéz Sangora, s Shippora. Megkapaszkodik a félszellem vállaiban, s hátradönti fejét. Behunyja szemeit, s hagyja, hogy a szél a hajába kapjon. Mosolyog közben.*
|
*Ahogy Kagome behunyuja a szemeit ránéz, majd felnéz Sangora. Sóhajt egyet, ekkor hallja meg Shippo szavait. Hátrasandít rá, majd előre.*
- Mindenki megy majd a saját útjára
*Von vállat, s lehajtja a fejét. A fák lombkoronájára szökdécsel, hogy Sangoval egy magasságban legyenek. Shippohoz intéz még pár szót.*
- De az is lehet, hogy Kagome velünk marad ás ő fogja őrizni az ékkövet..
*Töpreng el, majd megrázza a fejét. Kirántja a haját Shippotól, s hátrasandít rá, majd előre.*
- Igen. Lassan odaérünk!
*Néz a szellemirtóra, majd előre.*
|
*Kényelmesen bevackolja magát Inuyasha hátán, szorosan Kagome mellett. Fejét a lány kezére hajtja,a félszellem haját pedig maga köré csavarja takarónak. Így már kényelmes XD lehunyt szemmel pihen, hisz őt is nagyon kimerítette a kemény harc.. bizony..*
- Inuyasha..
*Teszi fel némi csend után a kérdését, mivel szent meggyőződése, hogy Kagome már alszik.*
- Ha összegyűjtjük az összes szilánkot, és elpusztítjuk az ékkövet, akkor Kagome visszatér a saját világába.. de mihez fogunk kezdeni nélküle?
*Hangja kissé bánatos, miközben Inuyasha vállába kapaszkodva néz előre.*
|
*Sóhajt egyet, amint Inuyasháék is vele tartanak. Megcsóválja a fejét, és bólint, Kirara pedig elrugaszkodik a talajtól, de pár centivel a föld felett marad. Hátranéz a falujára, és újból sóhajt.*
~Még visszajövök..~
*Bólint egyet, és előre fordul. Ahogy Kirara tarkójára dőlne, felszisszen. Körbetapogatja a csuklóját, s Kagomera néz aki pihen. Kirarával feljebb emelkednek, és fentről kezdi el fürkészni a tájat, miközben előveszi vállvédője alól a gyógykenőcsét. Szétnyitja a tartóját, s már belemártaná az ujját, mikor felrémlik neki egy emlék. Öccse térdét is egyszer ő látta el, ezzel a kenőccsel.. annyira elmereng, hogy az egyik széllöket kiveri a kezéből a kis tárgyat. Észbekap, s Kirarával zuhanórepülésben, de sikerül elkapni mielőtt földet érne. Inuyasháék felett maradnak inkább, sietve körbekeni a hajszál nyomát a csuklóján, rátűri a ruháját és elrakja a kenőcsöt. Rádől Kirara nyakára, s ahogy átöleli, arcát is belefúrja a bundájába. Halkan sóhajt.*
- Kohaku..
~Mi lehet veled?~
*Lehunyja a szemeit, de ő sem alszik. Ahogy Kirara nyávog egyet felnéz, majd le a társaságra.*
- Már látom a következő falut..
|
*Sango szavaira ugyan azt mondaná, mint Inuyasha. Felpattan rá, de ügyel arra, hogy Shipponak is kényelmes legyen. Rádől a félszellemre (kép). Kicsit kimerült.. így nem szól egy szót se. Behunyja szemeit, de nem alszik el.*
|
*Sango szavaira megtorpan, s felé fordul.*
- Nem enedünk el egyedül! Együtt keressük meg Mirokut!
*Kagoméékhez szökken.*
- Üljetek fel és indulunk!
*Ha felültek, akkor Kiraráék mellé szökken, indulásra készen.*
~Ha Sango találja meg Mirokut előbb, abból kő kövön nem marad..~
*Bólint gondolatmenetére, de folytatja is.*
~Ha egyedül menne és megtalálná, akkor idáig hallanánk a pofon csattanását.. és a kiabálásokat.. az biztos..~
*Dönti oldalra a fejét, s hátrasandít utasaira.*
|
*Szerencsére Kagome karjaiban köt ki végre.. megkapaszkodik a vállában, s egy sóhajjal megtörli a homlokát. A napfény sugarait mosolyogva nézegeti, s elmerül a tájban. Ekkor jelenti ki Sango, hogy előre megy. Nézi, ahogy felül Kirarara, és Kagome füléhez hajol.*
- Miért érzem úgy hogy aggódnunk kell Mirokuért, ha Sango megtalálja?
*Teszi fel nagyon halkan a kérdését, de aztán jön egy újabb, ami az eszébe villan. Még halkabbra veszi a hangját.*
- Biztos hogy elengedjük egyedül? Nem fog kiborulni, ha meglátja Mirokut csajozás közben?
*Billenti oldalra a fejét, de inkább meghúzódik.*
|
*Inuyasha szavaira sóhajt, Kagome szavaira mosolyogva bólint. Kilépked utánuk, a napfénytől hunyorog egy kicsit, de tovább sétál. Barátnője kérdésére megáll és az eget kezdi el fürkészni, majd a földre néz. Egyik keze ökölbe szorul, s felkapja a fejét.*
- Nem várok még egy éjszakát! Megkeresem Mirokut és ha kell az imafüzérénél fogva, de visszarángatom! Kirara!
*Macskája leszökken a válláról, s átváltozik, hogy gazdája felülhessen rá.*
- Ti keressetek szállást éjszakára, majd valamikor csatlakozunk hozzátok... így rendben lesz? Megtalálom..
*Jelenti ki makacsul inkább magának, mint a többieknek. Ha nincs ellenvetés, Kirarara néz.*
- Indulunk, Kirara!
*És már rugaszkodnak is a magasba..*
|
*Shippo őzike szemeit látva oldalra dönti a fejét, s mielőtt még a földre puffanna elkapja, s a vállára teszi. A félszelelmre néz szúrós tekintettel.*
- Ne legyél már ennyire durva
*Fordítja félre a fejét, s a kapun kilépve őt is körbeöleli a napfény. Megáll, s felnéz az égre, elmosolyodik, majd továbbindul.*
- Ez a harc szerintem jó lecke volt mindenkinek... rájöttünk, hogy Sango sohasem árulna el minket, de arra is, hogy Inuyasha sokmindent megtenne bármit, hogy megmentse az életét.. de a barátait nem hagyná cserben..
*Teszi hozzá halkan, majd eltöpreng. megszaporázza lépteit.*
- Lassan lemegy a nap.. térjünk be egy faluba, vagy a szabad ég alatt alszunk?
*Kérdezi a többiek felé fordulva.*
|
*Kagome mérges kérdésére egyből elengedi Shippot és hagyja a földre puffanni. Lenéz rá, majd karbateszi kezeit.*
- Cehh.. úgy kell neked
*Szegi fel állát (kép). s megvonja vállait.*
- Na igen.. a nőcsábászt meg kell találnunk naplemente előtt, mielőtt valami rosszat csinál..
*Húzza be egyből a nyakát, s megszaporázza lépteit. Kilép a kapun, s az égre néz, majd kicsit elmosolyodik. Megáll. A napfény szépen körbeöleli, s lassan továbbindul.*
|
*Ahogy Inuyasha fejbevágja és felrántja, a fejéhez nyúl, szemeibe könnyek szöknek, aztán jó hangosan el is kezd zokogni.*
- Már megint gonoszkodsz velem!!!
*Ahogy Kagome odajön nagy, őzike szemeket mereszt rá, de ha Inuyasha nem engedi el akkor egyszerűen megpróbálja megharapni a kezét XD. A lényeg hogy valahogy Kagome vállán kössön ki, ahonnan nyelvet ölthet a félszellemre.*
|
*Úgy érzi, ismét tele van lendülettel.. mintha az elmúlt akárhány perc csak egy rossz álom lett volna. Ahogy Kirara felfut a karján és átszökken a vállára, elmosolyodva ránéz. (kép).*
- Persze, te is ügyes voltál..
*Simítgatja meg a fejét, de hallva Kagome mérges kérdését megtorpan, és rájuk néz.*
~Már megint kezdik..~
*Csóválja meg a fejét egy mosollyal, és körbenéz.*
- Ugyan, nyugodjatok meg! Inkább keressük tovább Mirokut, nemsokára lemegy a nap úgyis.
|
*Sango szavaira megáll, s úgy hallgatja. Mikor megfogja a kezét megfordul (kép). A lányra néz, s oldalra dönti a fejét. A szilánkra néz, majd vissza rá. Nem tud mit mondani, csak elmosolyodva biccent neki. Előveszi a kis fiolát, s belerakja a szilánkot, majd elteszi. A többiek után indul.*
~Mostmár azt is tudjuk, hogy Sango mindig velünk lesz.. nem árulna el minket..~
*Mosolyodik el, de nem szól semmit. Shippoékhoz érve összehúzza szemeit, s a félszellemre néz.*
- Miért kel folyton bántanod Shippot?
*Kérdezi, de látszik rajta, hogy már mérges.*
|
*Hallja ugyan Sango szavait, de Shippo hülyeségeivel van efloglalva. Amint befejezi az utolsó mondatát fejbevágja.*
- Ostoba! Nem miattad vonult vissza! te csak feküdtél!
*Egyenesedik fel,de a rókasszellemet is húzza felfelé a grabancánál fogva.*
- Tőled senki sem ijed meg
*Vonja meg vállait, s elindul a kapu felé.*
|
*Ahogy Inuyasha megbökdösi, lassan magához tér. Ahogy hallja, hogy vége a harcnak, azonnal felpattan és karba teszi a kezeit. Még a szemeit is lehunyja, és bólogatni kezd.*
- Én végig ott voltam Kagome mögött! Segítettem volna nagy erőmmel, ha szóltatok volna!
*Bólogat kidüllesztett mellkassal. Felnyitja az egyik szemét és Inuyashára néz, majd gyorsan vissza is hunyja.*
- Amikor előugrottam biztosan az a Yura megijedt tőlem. Belátta hogy túlerőben vagyunk, és visszavonult..
*Bólogat szaporán. Igen, bizti így volt..*
|
*Mivel vége a harcnak, Kirara visszaváltozik kényelmes, praktikus méretévé, s ahogy Kagome odajön, nyávogva felnéz rá. Ahogy a lány visszaindul, utána lép, majd hátranéz gazdájára aki lehajtott fejjel áll.(kép) Nyávog neki, s a hangra gazdája elrobog mellette, és bevág Kagome elé.*
- Azt tudnod kell, hogy nekem ti vagytok a családom.. attól kezdve, amióta csatlakoztam hozzátok ti lettetek a barátaim, és egyben a családom is.. mint a testvérek. És soha nem mondanék komolyan olyat, mint amit az előtt mondtam, mert nem úgy gondolom. És amit nem úgy gondolok, azt nem mondom ki. Ez kivételes helyzet volt.
*Húzza el a száját, egy sóhajjal a vállvédője alá nyúl, kiemeli a szilánkot, megfogja Kagome kezét ha a lány hagyja, s a tenyerébe nyomja az ékkőt, majd összecsukja a lány ujjait.*
- Elkövettem egy hibát a szilánkkal kapcsolatban.. de rájöttem hogy nálad van a legjobb helyen. Nem kérem, hogy bocsássatok meg.
*Ereszt meg egy mosolykát, és macskadémonjára néz, aki felzárkózik mellé. Elengedi Kagome kezét, és tovább indul a kapu felé.*
- Menjünk..
|
*Az események gyorsan pörögnek, így csak arra eszmél fel, hogy Yura elment. Shippora néz, aki a födön van, de Inuyasha már kezelésbe vette. Sangora néz (kép). Odaballag mellé, s oldalra dönti a fejét.*
- Amit mondtál, hazugságnak.. eléggé fájt..
*Vonja meg vállait, majd lehajtja a fejét. Elindul Shippoék felé.*
- Mehetünk szerintem..
|
*Ahogy Yura távozik utána néz. Karbateszi kezeit, s Sangora néz. Összehúzza szemeit. Értelmes arcot vágva nézi a lányt, majd megvonja vállait. Kagoméra néz, majd ismét Sangora.*
- Nálad van a szilánk?
*Dönti oldalra a fejét, de inkább elindul a kapu felé. Megtorpan félúton, mert észreveszi Shippot a földön. A kérdésére elneveti magát, leggugol mellé. Megbökdösi egyik ujjával.*
- Élsz még? Már megmenekültünk..
|
*Szegényke még mindig kómázik, de már kevesebb csillagot lát, mint pár perccel ezelőtt. A külvilágból szinte semmit sem érzékel.. de azért igényelné, hogy valaki felvakarja a földről, mert magától pár percig még meg nem mozdul.*
- Mikor támadunk..?
*Dünnyögi kábán, nagyokat pislogva*
|
*Berántja maga elé a pengét, de teljesen felesleges, mert Yura a levegőbe kerül. Felugrik, Kirara berepül alá, de a darazsakat meglátva meg is torpan. Na meg azért a mérgespor rá is hatással van.. megsimogatja a nyakát.*
- Jól van Kirara.. szálljunk le.
*A csonttörője mellett landolnak, lemászik a macskadémon hátáról, szépen visszacsukja a pengéjét, hátára emeli a bumerángot, kardját visszacsúsztatja a tokjába, és elnéz a páros felé. Sóhajt egyet, s megdörzsölgeti a csuklóját.*
~Hihetetlen hogy egy szilánkért mennyi mindenre képesek.. Naraku..~
*Felnéz az égre, de észbekapva megpaskolja Kirara fejét. Amint a por elült, leszedi a maszkját magáról, és visszaköti az oldalára.*
|
[239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
