Témaindító hozzászólás
|
2007.03.02. 14:22 - |

Amint valaki kilép a faluból, ez a táj tárul a szeme elé.. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
*Nézi, ahogy a két lány a medvével küzd. Majd arra gondol, hogy ő is segíthetne, de akkor ki vigyáz Sorára?* -Sora. Itt hagylak egy percre! Sietek vissza, hogy védjelek, de segítenem kell nekik.- *Oda fut a két lányhoz, s előveszi kardját, a Tessaigat. A medve lábát megpróbálja ketté kaszabolni, ha sikerül, akkor a maci már a földön fekszik, ha nem akkor újból próbálja ketté kaszabolni a medvét, de már a fejénél...* -Medve! Neked most annyi!- *Kiált fel...*

|
- Nnnnem érzek se-semmit iránta!!
*Ordibálja le ismételten Inuyasha fejét, felháborodottan, bár inkább zavartan. Még biztos, hogy mentegetőzne egy ideig, ám meghallja a segélykiáltásokat, ami egyből elfeledteti vele mérgét. Eltökélt bólintással lép egyet előre*
- Bízzátok ide...
~Ez épp jókor jön. A fenébe, de Kirara nélkül sokkal nehezebb lesz olyan magasra jutnom..~
*Futásnak ered a medveszellem felé, hosszú, ruganyos léptekkel, sietősen, látja a szeme sarkából Kagomet is*
- Ahogy gondolod.. a fejét célozd!
~Ha a nyilak megzavarják, gond nélkül ketté kaszabolhatom..~
*Hátranyúl és előrántja csonttörőjét amint meglátja a medveszellemet. Minden erejét összegyűjtve a magasba ugrik, és elhajítja*
- Csonttörő!
*Kiált fel, s a jól ismert mozdulat után reménykedve figyeli fegyvere útját. Ha minden úgy sikerül, ahogy tervezi, a csonttörő komoly sebet ejtve a macin feldöntheti. És ha a földön fekszik, onnantól secc-perc alatt végeznek vele. Ha tehát a támadás talált, a földre érkezve nyúl csonttörője felé.Ekkor jön az, amire nem számított. A fegyvert súrolják ujjai, de nem sikerül elkapni, így tovább repül..egyenesen Inuyasháék felé. Célszerű lenne leguggolni.. ha a macit nem sikerült eltalálni, az esetben is elrepül a csonttörő, csak akkor már fegyver nélkül marad a valószínüleg mérges szellem előtt..de persze bízik Kagome nyilaiban.*
|
*Bizony megijed, amikor Inuyasha rámorog. Mikor beérnek a faluba, azt hallja, hogy valami medveszellemtől félnek, akit a szellemírtó fog elpusztítani. Mikor Inuyasha beáll elé, meglepve néz fel rá, és hálásan rámosolyog.*
~Medveszellem.. de ha Inuyasha itt van, nem fog bajom esni.~
*Mikor Kagome is megy segíteni, aggódva néz a páros után.*
~Remélem nem esik semmi bajuk..~
*Beáll Inuyasha mellé, hogy lásson is valamit, és a karja mellől kukucskál ki.*
|
*Mikor meghallja ő is a kiáltást, megáll. Aztán odafut Inuyashához és Sorához.* -Inuyasha! Védd meg Sorát! Én megpróbálok segíteni Sangonak az íjjal és a nyíllal.- *Oda fut ezután Sangohoz, s mellé áll...* -Segítek neked! Jó?-

|
*Kivételesen mosolyogva néz Sangora, amikor utána kiált.* -Nem? Pedig ez jött le belőle!! Akkor mit érzel Miroku iránt? Nem mintha érdekelne, de mond csak!- *Oda sétál Sangohoz és a többiekhez. Rámordul Sorára, hogy egy kicsit megijedjen tőle. ]:). De nem akarja bántani. Kagoméra pillant, majd oda sétál hozzá. Vele és Sorával sétál tovább. Beérnek a faluba...* -Nos, hát itt lennénk. Ez a falu.- *Furcsa hangokat hall, s megállítja a többieket. Csak ennyit hall: "segítség! medve szellem van a faluban!!" Aztán Sangohoz fordul.* -Sango! A szellemek elpusztítása a te feladatod!- *Sorát maga mögé állítja, hogy megvédje, bár ez nem szokása, de mégis csak a valós világból jött...* -Sora! Megvédelek!-

|
*Inuyasha szavaira felkapja a fejét, ökölbe szorult kezekkel torpan meg, s nem törődve a hangerővel felindultan rákiált.*
- Én ilyet egy szóval sem mondtam!!
~Sango, hagyd abba mielőtt teljesen kifecsegsz mindent..~
*Mély levegőt vesz, és tovább indul inkább magában mérgelődve, közben a fejét rázza és maga elé morog valami érthetetlen szavakat. Valószínüleg átkozza az összes férfit a világon. Kicsit be lett morculva, de nem jobban, mint mikor Miroku letapizza. Vaskos léptekkel halad a falu felé, idő közben még a mormogás is elmarad..*
|
*Kíváncsian hallgatja Kagomet, a történet befejezésével pedig vígasztalón átkarolja a vállát*
- A fiúk mind idióták, te is tudod.. nem veszik észre ami itt van az orruk előtt, csak akkor, ha már elvesztették.
*Megszorongatja Kagomet, diadalittas vigyorral az égre néz, s láthatóan kihúzza magát.*
- De ha akarod segíthetek jó útra téríteni, hisz Yamadánál is bejött 8). Vagyis..hátöh..
*Eltöpreng kerítői pályafutásáról. Végülis..nem volt se sikeres, se sikertelen..mm..*
- Mindegy.
*Vonja meg végül vállait, Inuyasha kiáltására megszaporázza a lépteit*
- Ugye nem harap?
*Súgja kérdését Kagome fülébe, míg Inut figyeli*
|
*Sora kérdésére megáll. Nem akar rá válaszolni, de elmondja...* -Kikyou... hát... hogy is mondjam, ő Inuyasha szerelme... Feláldozta magát Inuyashárét... Naraku belebújt Inuyasha bőrébe, s megölte Kikyout. Majd feltámasztotta valaki, azt már nem tudom ki, de őt már a bosszúvágy hajtja, ugyan az a vágy hajtja őt is és engem is. Legyőzni Narakut és...és...Inuyasha...- *Kagome elhallgat...Nem szól már ezután egy szót sem. Szomorúan néz le a földre, s ballag a falu felé...*

|
*Sango mondatára megáll, s megfordul. Ölbetett kézzel, ördögi kacajjal válaszol neki.* -Sango! Most végre kimondtad, hogy Miroku nem érdekel téged! Ha én ezt elmondom neki...- *Nem, nem fogja Mirokunak ezt elmondani, hisz nem az ő ügye. Megvárja a lányokat, majd lassacskán beérnek a faluba. ]:) * -Siessetek már!- *Sóhajt egyet, majd visszatér gondolataihoz.* ~Kikyou, vajon merre lehetsz most?~ *Felnéz az égre, majd a földet nézve tovább sétál a faluig.*

|
*Inuyasha szavaira egy szemforgatás kíséretében sóhajt. Amikor mérgesen gyorsít, csípőre tett kezekkel kiált utána*
- Persze persze, Miroku meg csak egy szerzetes! Könnyű letagadni az érzéseket!
*Elhallgat. Nna ez a kiáltás nagyon kétértelműre sikeredett, jobb, ha ő most elnémul. A fejét csóválva lassít le mégjobban, hogy bevárja a lányokat. Egyik keze kardjának markolatán pihen, a másik combja mellett lóg. Sora kérdése kicsit megüti, talán ezt nem a legjobbkor kérdezte.. Inuyasha már így is mérges, bár ezt szegény lány honnan tudhatná. Mondana valamit, de inkább nem szólal meg, a földre nézve ballag tovább, némán. Inuyasháék dolgaiba neki semmi beleszólása.*
|
*Elmosolyodik Kagome szavain. Bár fogalma sincs ki az a Kikyou :D sikerült teljesen elfelejtenie, hogy eddig miket is élt át, és talán fel is oldódott már. Bólint, és Kagome kezét fogva lendül ő is futásba, hogy beérje a többieket. Kíváncsian figyeli a táj változását, és a falu közeledtét.* - És a faluban levők hogy-hogy nem bántanak titeket? *Teszi fel következő kérdését. Ha ez úgyis egy álom, akkor ki fogja használni addig, ameddig fel nem ébred :P elvégre az álmában nem esik semmi baja. Aztán ha felébred majd Kagomevel ellopódznak muffinért, s azt habzsolva elmeséli neki az álmát. Igen, ez jó. Ha felzárkóztak, felmerül benne egy kérdés..megkérdezze, ne kérdezze? Érzi, hogy az illető egy fontos alak, de azt nem tudja, hogy a téma kényes. Tapintatosan, finoman rákérdez* - Ömm..ki az a Kikyou?
|

Amint valaki kilép a faluból, ez a táj tárul a szeme elé.. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|