|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.02. 14:25 - |
Vízesés. Finom vizű, fürödni is szoktak benne. |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*Végre megérkezik a helyre, ahova küldték, de nem is mondtak neki semmit.. talán semmi dolga nem lenne? Ezekszerint.. megpillant egy lányt, s meghajol előtte. Már épp köszönne, mikor elkábítják a piros levelek, s a földre kerül. Innentől már nem is emlékszik semmit. Egy fán lóg, becsomagolva.. remek.. mint egy kiállítási tárgy? Vagy esetleg mint egy üzletben valamelyik áru.. fantasztikus.. Ugyan az ő fejébe nem mászik bele Ayaka, mégis lát valamit. Egy nagy fekete hely, ahol ő pont középen áll. Felvillan egy lámpaszerűség, és amásik oldalon meglátja Mirokut. Ez is az álom része lenne? Talán. Közelebb próbál menni a földön fekvő szerzeteshet, de akármennyire is próbálkozik, nem jut előbbre..*
|
~Jól van szerzetes.. csak így tovább.. csak hunyd le a szemed..~
*Megbabonázza a gyönyörű szemeivel a férfit, de azért még a következő falat gyümölcsöt a szájába teszi. A nyammogást hallva fintorog egyet alig láthatóan, majd mikor becsukja a szemét elmosolyodik.*
~Ez az.. épp jókor.. lassan megjön a másik társam, aki segíteni fog elpusztítani a szellemirtót és a félszellemet.. addig ki kell iktatnom..~
*Körbenéz, majd felemeli az egyik kezét, suhint vele egyet, mire piros színű levelek kezdenek el táncolni az égren, s sötétbe borul az egész táj. A leveleket a szerzetesre irányítja, majd suhint rajta egy erősebbet, mire valószínűleg el is ájul, majd elalszik a szerzetes. Ha a terv ezen része bevált, akkor feláll. Leveszi az egyik piros szalagot magáról, megnézegeti, majd a levegőbe dobja.*
~Nos. Elkábult.. de még nem eléggé.. most az álmaiban fogom kínozni egy picikét..~
*Mirokura irényítja két kezét, majd az egyikkel homlokához nyúl, erősen koncentrál, behunyja szemeit.*
- Miroku.. a bátor szerzetes..
*Mondja alig hallhatóan, majd valamit elkezd idegen nyelven kuruttyolni, amitől bele tud mászni a férfi fejébe. Az álom így néz ki: "Sango egy tisztáson van Kirarával játszadozik, s ekkor lép be a szerzetes. A lányra irányítja a kezét, majd beszippantja akaratán kívül. Majd felkiált 'Sango, ne!' De már nem tud mit tenni, illetve nem tudsz mit tenni.. csak futsz a nagy feketeségben, egyenesen a végzeted felé" Leemeli kezeit, s a szerzetesre néz, rádobja a piros szalagot, majd a levegőbe emeli varázserejével, s a magasba dobja, majd leteszi a földre. A piros leveleket is rá irányítja, becsomagolja vele a szerzetest, majd fellógatja egy fára a piros szalaggal.*
- Ezzel megvolnánk.. hol késik a segédem?
*Néz körbe, s valószínűleg már meg is jelenik. Ha ez megtörtént, akkor ahogy Narakuval megbeszélték, a szerint cselekszik. A piros levelekkel elkábítja, majd becsomagolja, a piros szalaggal fellógatja a fára. Összedörzsöli két tenyerét, de az ő fejébe nem mászik bele. Nincs értelme.. Naraku csatlósa. Vele semmi dolga. Csak a kis tervecskéje miatt kellett "kölcsön kérnie". Körbenéz egy sóhajjal majd a levegőbe emelkedik, s felfekszik egy felhőre. Onnan kezdi el figyelni a tájat, hogy vajon mikor bukkan fel Sango és Inuyasha..? Azért a két fán lógó piros leveles emberkékre is figyel.*
|
*Ayaka ölébe fekve néz fel rá, s várja a következő falatot.*
- Ó, szép hölgy.. annyira örülök, hogy itt van. Nem is hittem volna, hogy ennyire kedves és megértő asszonyok is vannak errefelé.. meghallgatott az isten!
*Néz fel mosolyogva, s ha megkapta a következő falatot, akkor elnyammog rajta, s behunyja szemeit.*
|
*Bólint egyet Kouga szavaira, s mikor menni készül, ő is feláll.*
- Rendben van.
*Biccent neki, s figyeli ahogy elmegy, majd a vízhez megy. Leguggol a szélére, s a vállvédője alól kiemel egy kicsi fiolát, melynek szürke tartalmát belefolyatja a vízbe.*
~Így ni.. ettől megtisztul.~
*Figyeli, ahogy a méreg teljesen eltűnik. Bólintva lehámozza magáról a ruhát, kioldja hajából a szalagot, és az ékkőszilánk társaságában begyalogol a vízbe. Először csak hasig, majd nyakig elmerül, lehunyja egy pillanatra szemeit, végül a tenyerében levő szilánkra néz.*
~Mi lenne, ha a testembe raknám? Sokkal erősebb lennék, s már szembe is szállhatnék Narakuval.. plusz azokkal, amik Inuyasháéknál vannak... ennyivel már megmenthetném Kohakut!~
*Az égre szegezi pillantását, majd lehunyt szemekkel a víz alá merül. A hullámokkal együtt törnek fel belőle a gondolatok, régi emlékek képében. A barátai mindig kiálltak mellette.. és ez árulás lenne a részéről.. megígérték neki, hogy együtt megoldják... együtt megmentik Kohakut.. akkor nem veheti el tőlük önző módon a szilánkot. Kiúszik a partra, visszaöltözik, s előrántva kardját a felkarjához nyomja a pengét. Szemei megcsillannak, keze megremeg.*
~Ha megvágom magam, a sebbe bele tudom rakni, és akkor sokkal nagyobb erővel leszek képes használni a csonttörőt...~
*Bólint egyet, s összeszorítja a szemeit. Ahogy lassan, vigyázva nyomja neki karjának a pengét, s idegtépő lassúsággal, s az ezzel járó fájdalommal belevágja húsába, az emlékek ismét feltörnek.*
~ Kagome.. Inuyasha, aki olyan keményen harcol mindig.. Miroku, és az átka.. az ékkőszilánkok neki is esélyt adnak.. Shippo az apjával..és annyira szeret minket..~
*Szemeibe könnyek szöknek, erőteljesen megrázza fejét, s a vértől mocskos kardját visszacsúsztatja a tokjába. Sebére néz, és mintha ott se lenne ráveszi a ruháját, alkarvédőjét, a szilánkot pedig a ruhájába rejti. Ahogy felemelné a csonttörőt, sebébe késszúrás szerű fájdalom mar. Szisszenve kiesik a kezéből.*
~A fenébe.. ezt észre fogják venni.. és a vér szaga.. nem baj. Nem csináltam semmit! Megsérültem a harc közben.~
*Bólint egyet, s inkább másik, bal karjával fogja meg a csonttörőt. A hátára emelve macskadémonjához siet.*
- Indulunk, Kirara!
*Felmászik a hátára, a cica pedig elrugaszkodik a földtől.*
|
- Áhh, jól csinálTUK..
*Ereszt meg egy félmosolyt, az ékkőszilánkot látva felcsillannak a szemei. Már nyitná a száját egy kérdésre, de a lány el is rakja. Sóhajt egyet, és a lábaira mered.*
~Nem jött volna rossz egy harmadik, de ahogy elnézem neki nagyobb szüksége van rá..~
*A lányra néz, majd feltápászkodik és lerázza magáról a vizet. Mély levegőt vesz.*
- Akkor én megyek is.. még találkozunk.
*Biccent, és ha nem állítják meg akkor feltámad a jól ismert forgószél, s már hűlt helye sincs..*
~Jakotsu, megtalállak!~
|
*Megkönnyebbült sóhajjal látja, hogy a farkasdémon magához tér. Elmosolyodva ül le mellé, a kérdésre a vízre néz.*
- Meghalt.. jól csináltad!
*Mosolyogva visszanéz rá, a következő kérdésre kifeszíti tenyerét, melyben ott csillog az ékkőszilánk.*
- Ez is megvan..
*Elmerül a szilánk figyelésében, s lassan sóhajt.*
~Mit kezdjek vele? Nem adhatom Kougának, mert Inuyasha leszedné a fejem.. de ha nálam marad, Kagome úgyis észreveszi. De.. sok dologra jó lehet még.. ez a szilánk...~
*Bólintva markába zárja, majd sietve elrakja ruhája rejtekébe.*
~Mivel vannak nálunk szilánkok, talán nem tűnik fel neki.. egy próbát megér.. Kohaku..~
*Az égre néz, majd visszafordul Kouga felé.*
|
*Ahogy kihúzzák a partra, s arcát megcsapja a friss levegő, szemhéjai megremegnek. Nem reagál, ahogy Sango megrázza feje oldalra billen, majd egy tetemes mennyiségű vizet köhög fel. Szemei kipattannak, és a lány arca végre kitisztul szemei előtt. Köhögve felül.*
- Ezt.. ha ezt mégegyszer megpróbálod..
*Nem fejezi be, mellkasához nyúlva köhög még egy sort, s lassan félretűr egy vizes tincset az arca elől. Körbenéz.*
- A polip?
*Mély levegőt vesz, és visszadől a hátára. Kiterül a földön, de ahogy eszébe jut valami újból felül.*
- Az ékkőszilánk??
|
*Büszke mosollyal látja, hogy a por megtette hatását, és a polip kidől. Kirara kiszökken a talajra, és irtózva rázza ki magából a mérges vizet. Sango tekintete körbesiklik a tájon, s előbb bokáig, majd térdik visszagázol a vízbe.*
- Kouga?! Kouga??
*Már a hasáig ér a víz, mikor végre meglátja a farkasdémon testét. Odaszalad hozzá amennyire gyorsan engedik a hullámok, és a vállainál levő bundát megragadva kihúzza a partra. Kifekteti a hátára, és zihálva térdre rogy mellette.*
- Kouga! Hé, térj magadhoz!
~Ennyi mérget nyelt volna? Csak nem...?~
*Aggódva megrázza a farkasdémont*
|
*A vízbe csapódik, s összeszorított fogakkal próbál szabadulni. Sango szavait nem hallja, de a mérgespor hatását megérzi.. a por ugyanis beleivódik a vízbe, szétterjed, s ennek nyomán a polip karjai elernyednek. Lerúgja lábáról a nyálkát, és felfelé löki magát, ám mivel ő is démon, a por hatása eljut hozzá. Még nem ér fel a tetejére, már megtellik tüdeje vízzel, s elveszti az eszméletét.*
|
*Bizony még egyszer sem zuhant a vízbe, de tetőtől talpig vizes, nedves tincsei arcára tapadnak.*
- Gyertek csak!
*Ösztönzi tovább a sok nyúlványt, Kouga kiáltására odakapja fejét, macskadémonjával egyből odareppen, és markába zárja a szilánkot. Ám a kettős támadás váratlanul éri, az egyiket hárítani tudja, a másik viszont letarolja Kirara hátáról, az ékkő pedig kicsusszan ujjai közül. Kirara elkapja gazdáját, majd zuhanórepülésben a szilánk után indulnak. Sango teljesen rádől a macskadémon nyakára, s kezét kinyújtva a szilánk felé versenyzik vele. Ahogy a szilánk a vízbe zuhan, macskadémonjával is becsobban utána, és ha tudja markába zárva a felszínre tör. Még látja Kougát a vízbe zuhanni, s bár tudja hogy nem hallja, miközben oldalához nyúl, megemeli hangját.*
- Ha lehet ne igyál a vízből... ezt neked, polip!
*Előkeres egy mérgesporos kapszulát, és ha nem állítják meg a víz felszínének dobja, mely kettétörve kiontja tartalmát..*
|
*A gyenge ütés is bizony eléggé felbosszantja őkelmét, és az összes, mind a 10 nyúlvány a macskadémon után ered. Némelyik lecsap, de vagy a levegőt, vagy a vizet találja el, s az ütés nyomán a vízcseppek szökőkútként ívelnek felfelé, ezáltal nem valószínű hogy Sango megússza szárazon. Kouga egyelőre nem tesz semmit, csak a szellem mozgását figyeli, végül felcsillanó szemekkel bólint.*
- Szerintem a homlokodban van!
*Öklét meglendíti, s mivel a szörnyűség a lánnyal meg a cicával van elfoglalva, ökle könnyedén belefúródik a lény nyálkás húsába. Ráfog a szilánkra, kirántja, majd elhajítja felfelé.*
- Cicus, itt repül!
*Ha a lány elkapta, bólintva felszökken, ám egy kar a lábára fonódva berántja a víz alá, s egyszerre kettő csapódik ki vészes sebességgel a páros felé.*
|
*Meglepve néz Kougára aki elkapja. A szavait hallva maga is eltöpreng, és a polipra néz, de esze ágában sincs leszállni.*
- Nem tudom.. az ékkőszilánkot valószínűnek tartom, de Kagome nélkül tényleg nincs sok esélyünk.
*Kouga szavaira eltökélt arccal bólint, ám remélte hogy finomabb lesz a földet érés.. repülés közben nem bír elhagyni egy vele járó "wááá"t, Kirara pedig az eddig cibált kart elengedve gazdája alá repül, aki megkapaszkodva a bundájában hamar átveszi az irányítást egyensúlya felett.*
- Hé, te! Gyere csak ide!
*Elhajítja a csonttörőt de csak lányos erővel, hisz nem akar még több kart.. a cél csak az, hogy nekiütközzön valamelyik karnak, elkapja fegyverét, s Kirarát ösztönözve a magasba emelkedik.*
- Kapj el, ha tudsz!
*Macskadémonja hátán ügyesen manőverezik, de közben fél szemét Kougán tartja.*
|
*A kar Kirara testének csapódik, ám ahogy a lány zuhanni kezd, Kouga tágra nyíló szemekkel odakapja a fejét, majd egy vicsorral elengedi az eddig cibált kart, elrugaszkodik, és még a vízbe érkezés előtt a karjaiba kapja a szellemirtót.*
- Ne csináld ezt, cicus, egyedül mi a fenét kezdjek vele?! Szerintem a testével lehet valami...
*Leszökken egy vízből kiálló sziklára, ám egy kar feléjük csap, így nem engedi el Sangot, hanem a karjaiban tartva ugrik fel. A szikla apró darabokk morzsolódik a csapás nyomán, a levegőben maradva körbenéz.*
- Talán egy ékkőszilánk mozgatja, de Kagome nélkül nem tudom, hogy hol lehet.. a macskáddal le tudjátok foglalni, amíg megközelítem az ocsmány fejét?
*A lányra néz, de a válaszától függetlenül megragadja a csuklóját, és egy egyszerű mozdulattal, könnyedén Kirara felé hajítja, ő maga pedig a karok között szlalomozva a fej felé szökken.*
|
*A figyelmeztetésre előre mered, Kirara behúzza a vészféket. Nézi, ahogy a karok körbeveszik őket, Kouga szavaira megrázza a fejét.*
- Mégis mit csinálsz?!
*Nem kap választ, mert a farkasdémon már el is kezdi dobálni a polipot. Annyira elmerül a figyelésében, hogy a két kar teljesen váratlanul éri. Az egyikre Kirara ráharap, ám a másikat nem tudja kikerülni. Mivel macskadémonjával bedől oldalra, valószínűleg a kar csak nekik ütközik, ez esetben leborul a hátáról, és egy halk sikollyal a vízbe zuhan. Összeszorított szemekkel, levegőért kapkodva tör a felszínre*
~Mit tudnánk tenni ellene?~
|
*Összeszorított fogakkal vicsorog, amint a kar derekára fonódva megrántja lefelé. A csonttörő leszabja ugyan róla, de a levágott nyálkakar helyén most kettő nő ki újra. Meglepettségében nem figyeli, merre zuhan, de szerencsére Sango időben elkapja az alkarjánál. Ráfog a csuklójára, s a levegőbe rúgva rásegít a felhúzására. A macskadémonon ülve néz ő is a vízre, a kérdésre felmorran.*
- Mégis honnan a fenéből tudnám?! Cicus, előtted!
*Kiált fel hirtelen, ahogy közvetlenül előttük egy kar csapódik ki, s őt követik társai is. Mint a tűz lángjai, úgy kerítik be őket a karok, szám szerint kilenc, ám ahogy a bumeráng visszefelé repül, és leszabdal még egyet, a létszám plusz eggyel növekedik.*
- Ez hasztalan! Ha levágjuk az egyik karját, kettő nő ki helyette. Majd én elintézem!
*Választ nem várva szökken le a macskadémon hátáról, s megragadva az egyik kart beleadja minden erejét, s elkezdi pörgetni. Lassan a polip teste is kiemelkedik a vízből, de ha Sango nem figyel, kettő nyálkás csáp is feléjük indul: cél a vízbe rántás.*
|
*Kouga hangjára értetlenül hátranéz válla felett, így meglátja a vízből kitörő nyálkás kart.*
- Kirara!
*Macskadémonja az utolsó pillanatban dől ki oldalra. Leakasztja hátáról a csonttörőt, meglendíti, de a farkasdémon bejön a képbe. Ahogy a kar a derekára fonódik, meglepve elkerekednek a szemei, de nem habozik.*
- Csonttörő!
*Eldobja a bumerángot a Kougát fogva tartó kar felé, remélve hogy sikerül ketté szelni. Ez esetben ha kell elkapja a farkasdémon alkarját, és felrántja maga mögé.*
- Mi ez az izé?
*Szemeivel a vizet fürkészi, s elkapja a visszafelé repülő bumerángot.*
|
~Kohaku? Az a gyerek akit Naraku manipulál?~
*Bólint egyet, s karba tett kezekkel elfordul. Mit érdekelje ez őt? Ahogy Sango menni készül, sóhajt.*
~Nekem is indulni kell. Jakotsu még nem lehet messze!~
*Ahogy a levegőbe szökken a szikláról, a vízből egy polipszerű karnyúlány tör elő, és kinyúlik a Szellemirtó lába felé.*
- Hé, vigyázz!
*Kiált oda neki, az egyik fa törzsének rugaszkodva visszalöki magát, ékkőszilánkos lába meglendül a kar felé, ám hátulról egy másik a derekára csavarodik, és ha Sango nem csinál valamit, a víz alá rántja a farkast. Vagy akár mindkettőjüket..*
|
- Jakotsut?
*Kapja fel fejét a névre, Kirara összemegy picire és a karjaiba szökken. Az alkarján tartja, másik kézzel beletúr a tarkószőrzetébe. A kérdésre felnéz az égre s azt a felhőt veszi szemügyre, melyet legutóbb Kouga figyelt.*
- Kagura tud csak elvezetni az öcsémhez.. megígértem Kohakunak, hogy megmentem.. nem fogom magára hagyni...
*Tekintetét az égről a farkasra fordítja, s egy sóhajjal feldobja a magasba macskadémonját. Kirarát lángcsóva öleli körbe, s átváltozva a hátára kapja gazdáját.*
- Indulunk, Kirara!
~Sietnem kell...~
|
~Ayame.. te vajon hol lehetsz? *arcát az ég felé fordítja, kék íriszei elvesznek a felhők között* ..remélem nem esett semmi bajod... holdszivárvány, eh?~
*Elmosolyodik, ekkor hall meg egy hozzá intézett kiáltást. Hátraszökken, fel a levegőbe, még épp időben ugyanis a bumeráng pont azt a helyet tarolja telibe, ahol állt. Morogva néz a szellemirtóra.*
- Nem tudsz jobban vigyázni?!?! Én nem vagyok Naraku!
*Kiszökken a part felé, de talajt ér a vízben, bokáig elsüllyed, bundáját átisszák a cseppek, s az apró hullámok kisodródnak a part felé.*
- Nem, nem láttam Kagurát. Én annak a fura kinézetű Jakotsunak a szagát követtem, de a vízesés elnyomott minden nyomot.. az átkozott..
*Szorul ökölbe a keze, és egy sóhajjal végigméri Sangot.*
- Mi dolgod Kagurával?
|
//Csak úgy, másik sík//
- Kouga, vigyázz!
*Kiált már messziről, amint elsüvít a farkasdémon mellett egy csonttörő. Kirara kidől oldalra, gazdája vele együtt fordul át, és ha Kougának nem esett baja, akkor a bumeráng egyenesen a kezébe érkezik vissza. Zihálva körbenéz, s a víz tetejére ereszkedve lemászik a sziklanyúlványra ő is.*
- Kagura nem jött el erre?
*Kérdése közben végigfuttatja pillantását a tájon*
|
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
