|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.14. 15:45 - |
A hegyek veszélyes vidékek. Nem stabilak, így könnyen eleshetünk, ha nem vigyázunk. |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Bátyja kérdésére összehúzza szemeit, s körbenéz. Sango kezén megakad a szeme, de inkább nem foglalkozik vele. Spihho örömkitörésére szusszan egyet, de mikor a fejére ugrik, megrpóbálja elkapni, de rögtön el is ugrik.*
- Héé!!
*Fordul utána, de Sesshoumaru ismét felteszi a kérdést. Felé fordul, de halkan megjegyzi a rókaszellemnek.*
- Ezt még visszakapod..
*Felnéz fivérére, majd szusszan egyet.*
- Nyomát vesztettük.. de nem tudom, hogy téged miért érdekel annyira
*Von vállat, s a Tessaiga markolatára fonja ujjait.*
|
*Már-már kezd megijedni ettől a hatalmas csendtől, mikor végre felbukkannak az ismerősök. Nagy kő esik le a szívéről, és azonnal felcsillannak a szemei.*
- Kagome!!
*Szökken a lány karjaiba, kiélvezi egy pillanatig a közelségét, majd méltatlankodó arccal Inuyasha fejére ugrik, és ha tud ráver egyet.*
- Hol voltál idáig?!
*Teszi durcásan karba a kezeit, ám mielőtt visszakapná sietve visszaszökken Kagoméhoz, és elbújik a haja alá.*
|
*Nem zavarja hogy a rókakölyök követi..igazából nem is érdekli. Ám ahogy öccse és annak csapata felbukkan, megáll. Összehúzott szemekkel néz a félszellemre, szeme sarkából hátrasandít a vérben matató szellemirtóra, majd visszanéz öccsére.*
- Inuyasha..
*Nyomja meg némi gúnnyal a hangját, arcáról nem lehet semmilyen érzelmet leolvasni.*
- Hol van Naraku?
*Teszi fel a legegyszerűbb kérdést. Ekkor jön oda Sango. A kezére néz a kérdést hallva, de nem válaszol, csupán félig kihúzza a Tokijint a tokjából. A pengét még mindig vastagon beborítja a rászáradt vér. Nem hagyja hogy sokáig bámulhassák, visszatolja a helyére. A tensaiga mocorogni kezd a tessaigat érezve, de viselője ráfonja ujjait a markolatára, és a probléma le is van zárva. Visszanéz Inuyashára, s hideg hangon, mégis türelmesen szólal meg ismét.*
- Nos?
|
*Kirara a helyszínre érve azonnal befékez. Egyrészt Sesshoumaru miatt, másrészt pedig a tetemes mennyiségű lekaszabolt paradicsommadár miatt. Gyomra rándul egyet, de igazából már annyira hozzá van szokva az ilyen látványhoz.. ráhagyja a démont Inuyashára, hisz az ő bátyja, s Shippo is bizonyára kettejükhöz megy. Kirara mögöttük landol, egyből leszökken a hátáról s az egyik kinyúvadt paradicsommadár mellé ereszkedik féltérdre. Kezét végighúzza a vágáson, s a tenyerére tapadt vérre néz. (kép:P) Feláll, és szépen szemügyre vesz mindent, végül Kirara oldalán visszaballag a többiekhez, és Sesshoumaru felé fordul, már ha még ott van.*
- Egyedül bántál el minddel?
|
*Inuyasha szavaira duzzogva nézi a tájat, s ő is meglátja Sesshoumarut. Ekkor dobják le. Egy sikítással földet ér, ahogy a képen is van. Felnéz a félszellemre, majd végigméri Sesshoumarut. Shippot meglátva elmosolyodik, s felpattan. A félszellem mögé lépked, s már mondana valamit, de nem teszi. Most nagyobb gondja is kisebb ennél.. Shippo felé indul, ha nem ugrott volna még a nyakába az örömtől.. XD*
|
*Kagome szavaira hátranéz.*
- Ha így folytatod, ledoblak és itthagylak..
*Fordul vissza előre, s ahogy a lány átöleli összehúzza szemeit. Felnéz az égre, a hegyeket látva sóhajt, s meglátja drága fivérét. Megáll egyenesen előtte, szegény Kagome meg valószínűleg leesik róla. Végigméri Sesshoumarut, s ekkor veszi észre Shippot. Megmozgatja füleit, s oldalra dönti a fejét.*
- Shippo? Te meg mit keresel itt?
*Vág értetlen arcot, de megrázza a fejét. Fivérére néz, majd hátra Kagoméra.*
|
*A tekintetre és a kérdésre összerezzen, szíve a torkába ugrik, s egyből elkezdi hevesen rázni a fejét, ezzel jelezve hogy semmit. Nézi, ahogy a szellem elindul, s utána fordul.*
~Csak úgy itt hagy?~
*Észbe kap, és legalább 10 lépés távolságot tartva, de megindul Sesshoumaru után, némán töprengve.*
|
*Ahogy Shippo odajön elé, bundáját visszahajtja a sebére, s tenyerét is rányomja. Egy rideg pillantást villant a rókakölyök felé, majd elnéz oldalra. Hosszan fürkészi a tájat, s ahogy visszanéz, látja hogy még mindig bámulják. Színtelen hangon szólal meg.*
- Mit akarsz?!
*Kikerüli a rókaszellemet, de nem vár választ. Büszke tartással, peckes járással elindul a hegyről lefelé.*
|
*Még nagyobb sikollyal díjazza, mikor a paradicsommadár lába leszakad, és elkezd zuhanni. Szépet puffan a talajon, s bukfencezve párat lefejel egy sziklát. Pár percig csillagokat látva dörzsölgeti a kobakját, aztán egy erőteljes fejrázás kíséretével, rémülten leszedi a még mindig grabancát markoló, ám csüdtől felfelé hiányzó madárlábat a gallérjáról, s undorodva eldobja.*
- Úgy kell nektek!
*Dülleszti ki büszkén a mellkasát, de észre is veszi a sziklának dőlő szellemet. Bizonytalanul talpra áll, és félénken odalépked hozzá. Oldalra döntött fejjel néz hol a sebére, hol az arcára, de a rideg kifejezést meglátva nagyot nyel.*
~Megmentett, bár biztos letagadja. Olyan mint Inuyasha~
*Elmerül Sesshoumaru nézegetésében, miközben fejben őt elemzi.*
|
*Nem érdekli a rókakölyök, kardja megállás nélkül szeli ketté a paradicsommadarakat, miközben tengelye körül is megfordul néha. Arca ismét rezzenéstelen, csak szemhéja rándul meg néha amint egy-egy mozdulat következtében a gyomrán végighúzódó, mély vágásba belemar a fájdalom. Páncélzata felfogta a sérülés nagy részét, s bundája is takarja a már alvadásnak indult vért, de szellemi erejének hála hiába gyógyulnak be a sebei, ez eltart egy darabig..és nem úgy, hogy közben megállás nélkül harcol. A Tokijin pengéje sötétvörös vérben úszik, amint kardját ismét kirántja a földre került szellem húsából. Hogy segítené Inuyasha barátját? Nem. Azokkal a szellemekkel végez, akik az útjában állnak. A kiáltásra szeme sarkából néz csak el a rókaszellem felé, tüdejéből mély sóhaj szakad fel. Miért is nem változik át..? Mindegy. Komótos mozdulattal visszacsúsztatja kardját a tokjába, a Tenseiga mellé, s lehunyja a szemeit. Lassan megpördül tengelye körül, ujjaiból pedig előtör szellemostora. Egy jól irányzott csapás, és az utolsó paradicsommadár is a földön köt ki. Hogy Shippo hova esik, azzal nem foglalkozik. Hátát az egyik sziklának dönti, óvatosan félretűri válláról a bundát, és a páncél alatt húzódó sebét kezdi el szemügyre venni rideg, rezzenéstelen arccal.*
 |
*......amint a szellem porrá ég rókatüze után, végre van ideje megállni, és pihenni egyet. Pihenés alatt persze azt érti, hogy mély levegőt vesz, bebújik az egyik sziklahasadék mögé, és onnan kukucskál kifelé, miközben századszorra is elmereng. Miért is őt küldte el Kaede anyó gyógyfűért? Mért is kellett eltévednie?? És miért is pont VELE?!?!?!?!?! Jajjgatva behúzza a nyakát, amint egy szellem árnyéka süvít el a feje felett. A paradicsommadár nem veszi őt észre, így tovább is reppen, s van ideje előbújni. Elnéz "társa" felé, és épp akkor fordul vissza, mikor az egyik paradicsommadár egyik karma elkapja a grabancát, és a magasba rántja.*
- Wááááááááááá segítséééég!
*Sikít vékony, lányos hangon, miközben bősz kalimpálásba fog.*
|
- O-o, Kirara, ebből baj lesz!
*Néz farkasszemet a pengékkel, lábai a földbe gyökereznek. Kirara feltápászkodik, fejét befúrja gazdája lábai közé, így a kislány a nyakára puffan, és már ugrik is félre. A heves lendülettől azonban hamar a földön kötnek ki, ha minden igaz Kagomén. Kirara visszaváltozik kicsivé, Sango pedig a fejét dörzsölgetve lemászik Kagoméról.*
- Köszi..
*Mosolyodik el, ám azt hallva, hogy ne hősködjön durcásan karba teszi a kezeit. Yume látva Mirokut egyből felpattan a fa mellől, és odaszalad hozzá.*
- Apuuu! Apuuuu jól vaaagy?
*Ám menet közben elszakad a talajtól, és Kouga karjaiban köt ki. Szendén felpislog rá, majd a levegőbe könyökölve megtámasztja állát tenyereiben. Sango is odaérkezik, de ő csonttörőjét, kardját és minden csecsebecsjét aggatja a farkasdémonra, ő maga pedig Miroku mellé térdel igen csak rémült szemekkel.*
- Minden rendben? Én Inuyasha bácsiékkal jövök!
*Nézne Kougára, ha már nem lenne kilométerekkel odébb. Sóhajt egyet, talpra áll, és engedelmesen megindul mellettük tartva a tempót.*
  |
*Tenyerét alkarjára szorítva tápászkodik fel a földről, bár tényleg csak egy horzsolás. Az elmenekülő Kagura után nézve sóhajt egyet, szemeivel Kagomét kezdi keresni. A kérésére elhúzza a száját, de azért bólint.*
- Rendben van, kedves...
*Szájhúzva Yumehoz ballag, akárhol is van, és minden beszéd nélkül a grabancánál fogva felemeli, a hóna alá kapja, és Sangora néz.*
- Gyere kölyök...
*Ha jön, ha nem, Inuyasha mellé áll és gúnyosan rámosolyog.*
- Elbírod, pincsi?
*Lendületet vesz, s már támad is fel a forgószél lábainál, ahogy sitty sutty elsprintel a falu felé.*
|
*Mikor Kagome felé széllöketet küld Kagura odanéz, de látja, hogy semmi vész... visszafordul Kagurához, majd Mirokura néz. Megcsóválja a fejét, elteszi a kardot a hüvelybe, s sóhajtva körülnéz.*
- Kagura... mit akarhattál ezzel elérni?! Mindegy. Akármire is készül Naraku, nem fog legyőzni minket... inkább fordítva...
*Dünnyögi az orra alatt, s mikor Kagome menni készül elkerekednek szemei és a kijelentésre is. Mirokura néz, s biccent, de akkor sem hagyja elmenni! Már utána is menne, de érkezik az "ellentámadás"... puff... a földön köt ki.*
- Ez a nap már úgysem lehet rosszabb...
*Dobol a földön, végül felkel, odaballag Mirokuhoz, s a falu felá indulnak együtt. Kougára néz egy fintorral, s megcsóválja a fejét. Célirányosan a Falu felé tartanak.*
|
*A széllöket miatt a földre esik, de az íjáért is nyúl rögtön. Feltérdel, kihúz egy nyílvessztőt, az íjba helyezi, s ismét megcélozza a menni készülő Kagurát, kilövi.*
- Nem menekülsz!
*Néz rá összehúzott szemekkel, majd a két gyerekre, s Kirarára. Mikor pengetáncot indít a macskadémon felé felkiált.*
- Kirara!
*Megcsóválja a fejét, s ha a macskadémon nem figyelt, s Sango oda akarna menni hozzá, odaugrik, s arrébbszökken vele együtt.*
- Nyugodj meg! Túléli! Erős macskadémon
*Mosolyog a lányra, s Mirokura néz, aki rosszul lett. Egy sóhajjal elengei a kislányt, s odaszökken mellé.*
- Jól vagy, Miroku? Várj... öö
*Körbenéz, felegyenesedik, a bokorhoz fut, előveszi a kis'táskát, előveszi az elsősegély dobozt, kivesz belőle valamit, s visszafut a Szerzeteshez. Ellátja a kezét, s Kougára néz, aki valószínűleg műr rég ott van... Sóhajtva felegyenesedik, felsegíti Mirokut is, ha hagyja.*
- Inuyasha! Vidd Miroku a faluba! *Kouga felé fordul* Te pedig kérlek, Sangot és Yumet vidd a faluba! *Sangora néz* Sango, ne hősködj máskor! Amúgy is, szerintem lassan visszanyered régi önmagad... na, de most nekem rohannom kell!
*Az erdő felé kezd el futni, de még megáll, integet egy sort.*
- Sziasztok! Inuyasha! 3 nap múlva jövök!
*Rákacsint, s ha megpróbálná visszatartani...*
- FEKSZIK!
*AZ utolsó szó, s már nem néz vissza. A kút felé fut, s így eltűnik a szemek elől.
|
*Mikor a mérgesdarazsak felé repülnek nem tudja elzárni a szelet, így beszippantja őket, amitől rosszul is lesz.*
- Átkozott...
*Összegörnyedve a földre borul, s úgy néz fel Kagurára. Megcsóválja a fejét, s sóhajt.*
~Menny csak, menekülj... úgyis utolérünk~
*Megvonja vállait, s összeszorított szemekkel hajtja le a fejét.*
|
*A fiolák elégedetten gyűjtik be a vércseppeket: Kougától, Sangotól, Mirokutól, és Inuyashától. Körbenéz, de úgy látja, mindenki megvan. Ám amikor a Szerzetes az imafüzérhez nyúl, elkerekednek a szemei.*
~A fenébe.. *megpillantja a békésen szemlélődő mérgesdarazsakat* ..engem mindjárt beszippant egy tenyér, amíg Naraku páholyból nézi az előadást! Azt már nem! Jöjjön el személyesen, ha látni akar valamit, de én őket felhasználom~
*Amint előtör a szélvihar, mégjobban megbizonyosodik erről. Kicsapja legyezőjét, és egy széllökettel a viharba rántja a 3-4 mérgesdarazsat. Remélhetőleg így Miroku elzárja a vihart, ha nem akkor tollpihéje kettétörik alatta, így a földre zuhan. Talpra érkezik, ám Kagome nyíla a feje mellett süvít el. Odakapja a pillantását.*
~Ez kezd nagyon forró lenni..~
*A következő nyílnál szétcsapja legyezőjét, és egy széllöketet indít felé.*
- Ostoba lány! Én uralom a szelet, elfelejtetted?!
*Ám amikor Inuyasha is kiszabadul, megbizonyosodik arról, hogy mennie kell. Szégyen a futás, de hasznos: futásnak ered, menet közben letép hajából egy tollpihét, a földre dobja, és felemelkedik vele. Ha valaki a közelébe jönne, ráküld egy pengetáncot, és ha lett végre egy szabad perce, sóhajt egyet.*
~Ez így nem jó.. utánam fognak jönni.. hacsak..~
- Ha levágom a lábaid, nem fogsz tudni repülni.. pengetánc!
*Megindít egy sorozatot a földön fekvő Kirara felé, hogy Sango mit kap belőle, az hidegen hagyja. Remélhetőleg így nyílik lehetősége elsprintelni - mint a huzat.*
|
*Kirara a széllöketet nem tudja kivédeni. Mikor Kouga lerepül róla, alá szállna, de a szél leteríti, s nagyot puffanva a földre zuhan. Fájdalmas nyávogással kiterül. Yume Miroku mögött állva markolja a ruháját, de lassan előkukucskál.*
- Apu...
- Bújj vissza, majd mi megvédünk!
*Tolja vissza egyből Sango odalépve mellé, így a pengéből ő is kap. Szépen felsérti alkarját, amit egy lányos kiáltásos sikítással díjaz. Yume a vér láttán elfehéredik, és bizony nagyon megkönnyebbül, mikor a biztonságos fához kerülnek. Négykézlábra ereszkedve mászik Sangohoz, aki a földre ülve vérző karjára mered.*
- Nyól vagy?
- Túlélem, szellemirtó vagyok.. segítenem kell Miroku bácsinak Kouga bácsinak Kagome néninek és a gonosz kutyadémonnak! Maradj itt!
*Áll fel, csonttörőjét húzva magával, ám egyből meg is látja a földön fekvő macskadémont. Elereszti fegyverét, s elkerekednek szemei.*
- Kirara!!
*Odarohan hozzá nem törődve a harcolókkal, és könnyes szemekkel térdre rogy mellette, miközben fejét tenyerébe fogja.*
- Kirara, jól vagy? *végigméri szemeivel, és megkönnyebbülten sóhajt egyet* csak puffantál egyet.. túléled.. megijesztettél..
*Fúrja bele arcát a bundájába, s felkapja fejét egy hangra. Leblokkolva nézi a Miroku bácsi tenyeréből előtörő szélvihart, Inuyasha félelmetes kardját és Kagome nyilát. Csonttörőjére néz, melybe Yume kapaszkodik fedezéket keresve, és előrántja a kardját - ami ugyan majdnem akkora, mint ő maga, de nem baj. Feláll, és Kirara elé áll.*
|
*A széllöketre lepördül Kirara hátáról, s próbál talpra érkezni, de kicsúszik lábai alól a föld. Az esés nagy részét fel tudja fogni, de még így is csúnyán felhorzsolja karját, amiből lassan, de megered a vér. Egy kicsit fekszik a földön, majd talpra szökken. Látja Kagomét, ahogy éppen egy nyilat lő ki, pár pillanat, és már ott is áll mellette, ha tudja felkapja a karjaiba íjastól nyilastól, és uccu neki.*
- Kagome! Megsérültél? Biztonságos helyre viszlek!
|
*Kagome ölelésétől nem tud semmit csinálni, így meg is sérül egy kicsit, de nem foglalkozik vele. Miroku akciójára kaján vigyor csúszik ajkaira, s ekkor engedi el Kagome. Előhúzza kardját a hüvelyéből, s Kagura elé szökken, majd felgurik a levegőbe.*
- Tessaiga!
*Végül lecsap rá, ha sikerült, ha nem, hátrébb lép, s helyet ad Kagome nyílvesszőjének is.*
~Nem élsz sokáig Kagura... csak tudnám mit akarsz elérni...
|
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
