|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.02. 14:24 - |
A folyóparton is sok furcsa dolog történik. Kellemes a víz, inni is lehet akár belőle. |
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
*A mentségeket hallva elmereng, gondolkodásában leül a fűbe. Lábait felhúzva bólogat.*
- Igen, én is egyet értek veletek. A barátság fontosabb mindennél
*Néz fel a többiekre mosollyal az arcán. Őszinte pillantással vállat von.*
- Nem tudom, hogy csináltam azt amit csináltam. Csak jött.. ösztönösen. Teo vagyok!
*Ugrik fel, s megrázza Sango kezét, ha engedi. Lelkesen csillogó szemekkel, kipiruló arccal fog kezet a többiekkel is, ha viszonozzák.*
- Nagy megtiszteltetés találkoznom veletek! Igazán örvendek!
*Érzi, ahogy valami felkapaszkodik a hátán. A vállára felugró vadászgörényre néz, nevetve megcirógatja az egyik ujjával.*
- Szia Sil!
|
*Lesütött szemekkel néz fel az idegen lányra.*
-De egy élet fontosabb, mint egy kő... Nem?-
*Kérdezi bátortalanul. Meg lepődik ezen az új lányon. Oda fordul Kougához. Nem bánja, amikor a kezét megfogja.*
-Kouga... Fogd fel, én csak barátságból szeretlek! Nem úgy.. Renben?-
*Inuyasha közéjük áll. Ellöki őt is, majd Kougához beszél valamit, amit nem hall, mert csatlakozik Sangoákhoz. Majd utána elintézi őket, ha lenyugodtak. Vagy mégsem?*
-Inuyasha.. FEKSZIK!-
*Nevet fel, majd tényleg Sangoékhoz megy.*
|
-Héj! Semmi közöd ahoz, hogy én kit szeretek és kit nem!! Megértetted? Amúgy sem szeretem az egyiket annyira...mint a másikat. De ez nem lényeg!-
*Morcosan a lányra. De utána már nem figyeli. Megüti füleit Kouga szavai, s szúrós tekintettel felé fordul. Sango visszatartaná, de nem. Ő nem tágít most.*
-Sango, haggy!-
*Ellöki a lány kezét.*
-Kouga. Még hogy pincsi? Te bolha zsák! Itt nem kellett megvédenem Kagomét, mert egy burokban volt, te tökfej!! És most pedig..-
*Nem fejezi be a mondanivalóját, hanem inkább cselekszik. Felemeli kezét, s Kouga lábaihoz csap. Nem hiszi, hogy eltalálja, de ha igen. akkor boldog lesz.*
-Kiéheztél a harcra? Tessék! Tálcűn kínálom neked!-
*Néz a farkasra, majd Kagoméra.*
~Kagome biztos ki fogja mondani azt a szót.. De nem baj.~
|
*A lány szavaira lesüti szemeit, karját lassan lefejti Sora válláról. Már jobban van. Sokkal. Szomorkás mosollyal néz fel ismét, de hiányzik belőle valami.. az a keserűség, ami mindig ott bújkált a szemeiben.*
- Sajnálom, ha így gondolod. De meg kell találnunk az egyik társunkat, így jobb lenne sietősebbre fogni.
*Megüti a füleit Kouga kijelentése, gyorsan hátrafordul, haja vállához csapódik a hirtelen mozdulattól, kezét kinyújtja Inuyasha felé, még akkor is ha nem csinált semmit.*
- NE civakodjatok! Most az egyszer, NE!
*Nem kell okosnak lennie ugyanis, hogy tudja, Inu ezt nem fogja annyiban hagyni.. szúrós pillantással visszafordul a lányhoz.*
- Hogy hívnak? Úgy látom, te már ismersz minket..
|
*Dacból nem néz hátra, még így is durcás. Durcás, féltékeny, és mérges egy kicsit a félszellemre. Vagy irigy? A lány válaszára felszegett állal, összehúzott szemekkel villantja ki hegyes szemfogait.*
- A kedvesem mindennél fontosabb, jól látod. De úgy is kiéheztem egy kis harcra..
*Ujjait ropogtatja éppen, mikor Kagome megfogja a kezét. Széles mosollyal két tenyere közé fogja a lány kezeit, ha engedi.*
- Ugyan drágám, rád nem tudnék haragudni. Nagyon örülök annak, hogy nem esett bajod. Mondtam én, hogy ez a pincsi nem tud megvédeni
*Kedves mosolya fitogtatóvá' válik, amint morcosan Inuyashára néz.*
|
*Sango kuncogására kíváncsian fordul hátra. Hű, hát.. nem gondolt volna ilyesmit Inuyasháról. Ilyen gyengéd oldalt.. mosolyát elfojtva fordul vissza, a lány szavaira viszont igen megszeppen. Azért jól megjegyez minden körülírást, ám amikor hozzá érnek.. jellemző, őt senki se ismeri. Kis naív mosollyal nyújtja a kezét, mintha csak egy lovastársának mutatkozna be*
- Sora vagyok, Sora Naegino, nagyon örvendek!
*Mosolyog kedvesen, a kérdésre bólogat.*
- Igen, én egy másik vil.. másik faluból jöttem, bizonyára messze van a tiédtől.
*Legyintget, nyelvbotlásáról terelgetve a gyanút*
|
*Meglepődik, hogy nem figyel fel rá mindenki, viszont aki oda siet hozzá, az elhalmozza kérdésekkel. Selythette volna. Tovább kuncog, ölbe tett kezekkel néz fel a többiekre,de csak akkor szólal meg, amikor mindenki odaért. Ekkor sem a kérdésekre.*
- Viccesek vagytok. Nem Naraku csatlósa vagyok, és igen, én csináltam el. Vagyis.. vagyis azt hiszem. Ismerlek mindannyiotokat, de jobbra számítottam. Kouga, a híres falka vezér. Egy egyszerű ember fontosabb neked mindennél? Sango, a nagy szellemírtó, akit egy 10 éves kisfiú legyőzött. Kagome, egy legyőzhetetlen papnő újjászületése, aki egy félszellemért odadobná az ékkövet. És végül a nagy kutyadémon fia, egy egyszerű félszellem, aki egy halott lányt és egy emberlányt szeret, és még mindig nem uralja teljesen a szent kardját.
*Akiről beszélt, azt körbesétálja mosolyogva, de távolságot tartva. Soránál mégis megtorpan, homlokát ráncolva néz rá.*
- Ne haragudj, de téged nem ismerlek. Te nem ide valósi vagy, igaz? Mégis eltaláltam a félelmed
*Mosolya kicsit büszke, de ezt csak az veheti észre, aki alaposan megtanulmányozza.*
|
*Nem vitatkozik a félszellemel, oda sétálnak a többiekhez. Hirtelen kitépi kezét Inuyasha karmaiból, s Kougához rohan. Megbánóan megfogja a farkas kezét.*
-Bocsánat..Kouga..-
*Lesüti szemeit. Az új lányra tekint, s megkérdezi tőle.*
-Mi a neved? Honnan jöttél? Miért avatkozol bele a mi dolgainkba?-
*Elhalmozza kérdésekkel az idegen lányt. Sangora és Sorára pillant.*
-Ti jól vagytok?-
|
*Váratlanul éri Kagome viselkedése, de egy cseppet sem bánja. Mikor Kagome azt mondja, szereti, akkor azt sem tudja, hogy mit mondjon erre.*
-Én..is..-
*Átöleli a lányt.*
-Mostmár mennyónk oda a többiekhez. Rendben?-
*Kedvesen pillant Kagoméra, majd a kis csapat felé néz. Lát egy új lányt, majd visszafordul Kagoméhoz.*
-Nézd! Egy új lány...-
*Megfogja Kagome csuklóját, s elindulnak.*
|
*Meg is találta. Hamarabb, mint gondolná. Kirara felszökken a karjaiba, mikor Sora odaérkezik, átkarolja a vállát, bár már sokkal jobban érzi magát. A sebe tényleg gyógyulgat.. összeszorított fogakkal visszavágna valamit, de rá kell jönnie, hogy a lánynak teljesen igaza van. Naraku is fel fogja használni Kohakut, úgy, mint most..*
- Ez csak egy próba volt?
*Teszi fel első kérdését a többiek után, Kouga odaérkeztére egy félmosollyal ránéz.*
- Nem hiszem, hogy Naraku csatlósa lennél..
*Hátranéz Inuyasháékra, és a látvány igencsak meglepi. Kuncogva fordul vissza, Sorát közelebb húzva magához, ha engedi.*
|
*A burok összetörése után nem indul meg Kagome felé, de el sem megy. A lány szavaira sértődötten összefonja a karjait.*
- Ceh, egy köszönöm bőven elég lett volna..
*Morogva elfordul és Sangoék felé indul. Kivételesen most igaza van..áttöri a burkot, ugyan nem sejtve hogy ez nagyrészt Kagome érdeme, és még el is küldik. Az a kutyafülü influenza.. Sango és Sora mellé érve ő is a lányra néz összehúzott, nem túl barátságos szemekkel.*
- Ezt én is kérdezhetném. Honnan jöttél? Te csináltad ezt?
*Céloz itt a burkokra, igyekezve nem odafigyelni a turbékoló párocskára a háta mögött..*
|
*Órák, percek, vagy csak másodpercek telnek bele, mire felébred. Sangonak igaza volt, az Elemek ereje nem is olyan rossz. De még mindig nem tud róla semmit..felnéz, látja, hogy a többiek egyben vannak és a póknak sincs nyoma. Lelkesen felpattan és ugrálni kezd.*
- Győztem győztem győztem!
*Kinyújtja a nyelvét a víz felé, amerre még látni vélte a szellemet összeesni. Lássuk csak, Inu, Kago, Kouga, Sango, és egy lány..Sango? Hogy bír folyton megsérülni?*
- Amy!
*Kiáltását követve oda fut hozzá, a derekát átkarolva támasztja meg. Felnéz a fán ülő lányra, aki lassan lehuppan a földre. Jóindulatú? Hát..igen..de..győzött! :P*
- Ki vagy te?
*Néz furcsán a lányra, aki cseppet sem tűnik veszedelmesnek.*
|
*Eltűnik Kikyou és Inuyasha. Ekkot megijed egy kicsit. Látja, ahogy a két fiú, Inuyasha és Kouga felé közeledik. Felpattan a földről és Inuyasha karjaiba fut.*
-Inuyasha!! Rettenetes volt!!-
*Könnyezve borul a félszellem vállára. Nagyon erősen magához szórítja.*
-Inuyasha. Soha többé nem hagylak egyedül és azt a halott lányt, Kikyout felejtsd el!! Meg is ölhet, ha nem vigyázol!!-
*Kisírt szemekkel néz Inuyasha szemeibe.*
-Nagyon féltelek...-
*Tekintete Kougához fordul.*
-Kouga, te mit keresel itt? Senki sem hívott...-
*Biztonságban érzi magát a félszellem karjaiban, s nem akar most tőle elválni...*
-Szeretlek...Inuyasha...-
*Halkan mondja ki szavait...*
|
*Kougára tekint, s lenézően szólal meg.*
-Nem te mented meg kagomét, hanem én! Takarodj el innen, s ne is lássalak többet!! Főleg nem Kagome közelében!!-
*Megtörik a burok, s felkiált.*
-Kagome!-
*Elkezd felé rohanni, meglátja, hogy Kouga is futni kezd. Versenyt futnak egymással. Inuyasha ér oda előbb, s magához öleli Kagomét.*
-Jól vagy, Kagome?-
*Kérdezi aggódóan. Ránéz a farkasra, s int neki, hogy távozzon. Ha elmegy Kouga akkor elmegy, ha nem akkor nem. Ez most végülis nem zavarja Inuyashát, hisz Kagoméval van elfoglalva...*
|
*Egy közeli fa tetején ül, és tapsol. Lábát lógatva, széles mosollyal, és ha sikerült felhívni magára a figyelmet, könnyen leszökken a földre.*
- Ügyes volt, de nem értem hogy akartok megkűzdeni Narakuval, ha még ez is alig ment!!
*Kuncogva megvonja a vállait, melyhez társul egy apró fejrázás is.*
- Naraku nem ilyen lesz. Ő sokkal de sokkal erősebb, és ti még egyáltalán nem készültetek fel rá. Elég egy gyenge pont.. *itt Sangora néz* vagy egy gyengéd szál.. *itt Kagomera* esetleg egy kis jóindulat.. *itt Sorara*.. és már meg is haltok. Vicces, nem?
*Kuncog fel újra jókedvűen, mint egy gyermek.*
|
JV:
Sora - végre összeszedted magad, a pókica semmivé foszlik, te meg elájulsz? Ejnye ejnye, hát hogy fogod így kiélvezni a győzelmed?
Kagome - helyes! Mikor úgy döntesz, hogy Inuyasha mellett maradsz, Kikyou alakja eltűnik, mint ahogy a sérült Inuyasha is. Helyette viszont hallhatod, ahogy a fiúk odakint igyekeznek bejutni, Kouga rúgásánál a burok megszűnik, de ha nem ugrasz félre a farkasdémon rajtad landol, ugyanúgy mint Soránál.
A két fiú mostmár nyugodtan odarohanhat szívszerelméhez, a kérdés már csak az, ki ér oda előbb..
Sango - szúró fájdalmad lassacskán enyhül, talán a tested is érzi, hogy ez már megtörtént veled.. ne aggódj, pár órán belül nyoma sem marad.
Hát akkor ennyi lenne, a burkok megtörtek, és végre újra együtt lehettek. Igen.. de várjunk csak.. már megint hol van Sango?
*Inuyasha jöttére felkapja a fejét, a fa törzsének dőlve sóhajt fel.*
- Én.. Kohakuval voltam. Nem tudom, mi történt...
*Elnéz a félszellem után, majd tovább indul. Lassan, de kitartóan lépked, érzi, hogy itt kell lennie annak, aki ezt okozta.. és ő megtalálja. Meg fogja találni..*
|
- A fenébe...
*Morogja, miközben éppen talpra érkezik az energiaburok sikertelen áttörésének következményeként. Gondolkozik, hogy tudna máshogy bejutni, de nem talál jobb megoldást: ismét nekifeszül, most lábbal igyekszik kettéhasítani a burkot. Idő közben megérkezik Inuyasha is, gúnyos vigyorral néz rá.*
- Mi van kutyuli, azt hiszed neked sikerülni fog? ÉN mentem meg Kagomét, úgyhogy jobb, ha el is kotródsz!
*Morogja cseppet sem kedvesen, közben tovább próbálkozik.*
|
*Ő nem fél semmitől. Ez nevetséges, mitől félne? Kouga igazán lovagias módon magára hagyja, kissé elfehéredve néz vissza a pókra.*
- Te még mindig élsz?
*Nyögi kétségbeesetten, bár igen.. még sosem ölt, és akármilyen randa gonosz és..éhes ez a szellem, nem..nem meri.. de az élete az övéért cserébe? Na nem, az ilyeneknek meg kell halniuk, még ha meredeken is hangzik. Legyűrve magában a gátot összpontosít újra leveleire, és ha sikerül végre a másvilágra küldeni a pókot, akkor nagy valószínűséggel a sokkhelyzettől irónikusan elájul..*
|
*Elszakad tőle Inuyasha, s Kikyout látja, az íjjával a kezében. Inuyashára pillant, s könnybelábadt szemekkel megy oda hozzá, nem érdekelve az ékkő. Tudja, hogy a félszellem ezért haragudna, de ha meghal, akkor már semmiért sem tud majd haragudni...*
-Inuyasha!!-
*Kisírt szemekkel öleli át Inuyashát, aki a földön fekszik. Majd felnéz Kikyoura..*
-Hogy tehetted ezt? Mit ártott ő neked?-
*Választ nem várva, mégjobban magához szorítja a félszellemet és halkan azt suttogja..*
-Inuyasha.. nem hagylak el, itt maradok veled...örökre, ha kell...-
|
*Hátrafordul futáa közben, s látja eltűnni Kikyout. Hirtelen a táj is visszaváltozik, s Inuyasha előre fordul. Meglát egy fát, ami épp előtte van, de már nem tud megállni. Neki megy.*
-Áú.. Ez fájt...
*Nyavajgása után feltápászkodik.*
-Mi volt ez? Kikyou is ott volt... Különös.-
*Gondolkodása után körbenéz, s látja, hogy Sango egy fánál van, s sok vért is lát. Oda fut hozzá.*
-Sango? Mi történt veled? Én egy különös világban voltam, ami olyan volt, mintha 50 évvel ezelőtt lett volna. Különös volt... Sango, a hátad...mi történt?-
*Kíváncsian, s megértőn néz Sangora, majd észreveszi Sorát, Kougát és Kagomét is. Hirtelen ott hagyja Sangot, bát ezt nem sértésnek szánja... Kagoméhez fut, s megpróbál segíteni neki...*
|
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
