Témaindító hozzászólás
|
2007.04.11. 19:33 - |
A Szellemirtók faluja. Itt éltek a szellemirtók. Ez a hely Sango szülőhazája. Néha szellemek tombolnak itt, de csak Sango maradt és a halott testvére, Kohaku, aki egy ékkőszilánk segítségével van életben, csak ő Naraku "birtokában" van... Régen Naraku lemészárolta az összes szellemirtót... |
[239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Megretten, mikor Kagura a Pengetáncot ráküldi, s egyszerre ketten is védik. Ezen elmosolyodik, de ez nem tart sokáig. Inuyasha ráparancsol, hogy mennyen haza.. Erősen fogja a félszellem a karját..* -Eressz e....- *Már repül a lány. Szegényke.. Teljesen megsértődik a félszellemre, s feláll. Csípőre teszi két kezét, s dobbant egyet a lábával.* -Nem megyek!! De ezt már az előbb is megmondtam!!- *Néz a félszellem szemébe, majd mintha mi sem történt volna rámosolyog.* -Köszönöm, hogy megmentettél.- *Kougához fordul, ha még mindig ott van.* -Köszönöm Kouga..- *Elintézte a köszöngetéseket, s előhúzza íját és egy nyilvesszőt is. Kagurára irányítja, s ki is lövi. Remélhetőleg eltalálja, hisz Miroku is épp őt támadja..* ~Csak sikerülne..~
|
*Kagurára néz, s elgondolkodik azon, amit mond.* ~Igaza van... A szélborda végezne Sangoval.~ *És már támad is Kagura. Félreugrik, de a támadásból is kap egy kicsit. De egyben marad. Tekintete Kagoméra vándorol, aki épp makacsodik és nem képes elmenni, hogy megvédje magát.* -Érzelgősködés? Fogd be, te bolhás!- *Elkapja a karját, s félrerántja, s Kouga karmaiból is kiszedi Kagomét.* -Most igaza van ennek a bolhás dögnek. Menny haza!- *Ahogymég a karját fogta, úgy löki el, s Kagome a földön fekszik. Ekkor mégjobban felemeli a hangját.* -Tünés! Mennyél már!- *Tovább nem is foglalkozik vele, hanem Mirokura vándorol tekintete. Látja, hogy boldogul nélküle, így Sangohoz ugrik, s megfogja a karját, ha tudja és jól megrázza, hátha kimenekül belőle a szellem.. Ha nem sikerül, egy laza mozdulattal hátrébb ugrik néhány métert, hogy védje magát a Szellemirtótól.*
|
*A földre támaszkodva néz fel Inuyasára.* -Kösz, Inuyasha.- *Kagoméra néz, s látja, hogy nem tágít.* -Kagome! Te itt nem vagy biztonságban. Menned kell.. Menny vissza a világodba! Ez a harc kezd elfajulni...- *Ekkor Kagura válaszol a kérdésére, s kíváncsian felfigyel rá.* ~Akkor jól selytettem..~ *Sango szavait csak nagyon halkan hallja, s azt kéri, hogy használja a kezét... Hm.. Ránéz a kezére, majd vissza Sangora.* -Nem. Azt nem fogom használni..- *Felnéz Kagurára.* ~Vagy talán mégis?~ *Közelebb ugrik Kagurához, s ha nincs senkisem a közelben, kezét ráirányítja és...* -Kazaana!-
|
- Hagyd az érzelgősködést, blöki!
*Morogja hátra, miközben üt, ám fel is szisszen, amint valami éles végigszántja az alkarját. Az összecsukódó véres pengére néz, miközben sajátját hasához szorítja. Kezd eldurvulni a helyzet.*
- Kagome, ez nem kérdés volt, hanem kijelentés!
*Morogja ellentmondást nem tűrve, szemfogai elővillannak, látja, hogy Kagura pengetánca most Kagomét célozta meg. Odaszökken, ép karjával egy lendülettel átkarolja a lány derekát, - és bizony nagyon rendületlenül kell erősködnie ahhoz, hogy a farkasdémon elengedje- s már ugrik is vele a magasba. Ha a lány gyökeret ereszt valahogyan, akkor egyszerűen beáll elé.*
|
*A csonttörő nem talált, és Kouga is megállította a támadást. Beugrott elé, így kénytelen megtorpanni, ám egy szemmel követhetetlen mozdulattal nyílik ki az alkarjához rögzített penge, s karját felrántva igyekszik megvágni vele a farkasdémont. Ezután már ugrik is hátra, a pengét visszacsukja, Inuyasha szélbordája elől -ha mégis elküldi- csak éppenhogy tud az odaérkező Kirara segítségével félreugrani. Azért a hullámok elérik, ruhája több helyen el is szakad, pár hosszú pillanatig még fekszik a földön, ám lassan felnyomja magát. Lábai remegnek súlya alatt, néhány helyen vérzik is, de áll. A csonttörő felé repül, azt elkapva hátra is csúszik pár métert. De parancsot kapott, és teljesíteni fogja... a test kezd megtörni, gyengül, de így erősödik a lélek. A lélekkel együtt pedig a szabadságra váró szív is..hmm.. ekkor repül felé Kagura, habozás nélkül kapja el a kezét, s így felrántja a talajról is. Azt ugyan nem tudja, mi a célja vele, de pár méterrel odébb elengedi a kezét. A földre esik, térdelve, kezeivel a porba támaszkodik, fejét mélyen lehajtja, hajzuhataga eltakarja arcát, mégis jól láthatóan zihál.*
- Használd a..használd a kezed..
*Dünnyögi félhangosan, ám a következő pillanatban már talpra is ugrik, s Kirara hátára szökkenve szélsebesen megindulnak Kagome felé.*
|
*Karba tett kezekkel figyeli a csatát, cseppet sem zavarja, hogy Kouga kitört a sárkánytáncából. Sango átváltozás-kísérletére csak megcsillannak a szemei, Inuyasha szavaira azonban gúnyosan el is vigyorodik. Amikor előrántja a kardját, felszegi fejét, megemeli a hangját.*
- Én a helyedben nem tenném.
*Jelenti ki hangosan még a szélborda előtt. Kacagva megvonja a vállait.*
- Persze azt csinálsz, amit akarsz. De én a helyedben nem tenném..
*Búgja negédes hangon, mely valószínűleg szöget ver mindenki fejében. Ideje neki is csatlakoznia, hisz mit kapna Narakutól, ha rájönne hogy megint játszadozik az ellenséggel? De oolyaaan jóóóó... Hajából kiszed egy tollpihét, s a földre dobja, a következő pillanatban már a tollpihén ülve lebeg Inuyasha felé. Legyezőjét megsuhintja felé.*
- Pengetánc!
*Nem nagyon érdekli, hogy Sango is ott áll. Hisz mit veszíthet? Semmit. Kap egy kis fejmosást, és kész. Látja, hogy Kagome marad, így Miroku kérdésére is válaszol.*
- Ki mondta, hogy Kagome kell? Nekem egy emberlány kell, és mivel a gyenge emberek szervezete nem bír el kétféle varázsport, ezért két külön ember kell.. felőlem ő is jöhetne *néz Sangora, ám ismét megsuhintja legyezőjét, Kagome felé.*
- Pengetánc!
*Míg a pengehullámok megindulnak, a szellemirtó lány felé suhan, s lehajolva a kezét nyújtja neki....*
|
*Megijed Kagura szavaira, s Kouga ekkor toppan be hozzájuk. Inuyasha, Miroku és Kouga is azt akarják, hogy mennyen, fusson el. De Kagome nem akarja. Nem hagyja itt Sangot, s ezt meg is mondja a többieknek.* -NEM!! Itt maradok ahogy a többi harcban is és segítek! Sangot sem hagyhatom itt ilyen állapotban!! NEM megykek el!- *Határozottan kiáll Inuyasha elé, s csípőre teszi a kezét. Egyenesen Kagura szemébe néz.* -Gondolom erre számítottál, igaz?- *Az íját is előveszi, s ha kell használja. Bár nem szívesen Sangora...*
|
*Még mindig Kagurát figyeli, s ledöbben egy kicsit az új cél hallatán... ráadásul még Kouga is ekkor jön. Gúnyosan a farkasszellemre néz.* -Ha egyszer kimondanád a nevem, belehalnál??????? Hülye bolhás... Vidd te el Kagomét! Én addig elintézem Kagurát!- *Húzza elő a kardját, majd meglökdösi Kagomét, hogy mennyen, meneküljön el innen.* -Menny már!!- ~Most azzal a kiálhatatlan bolhással lesz..~ *Már nem is foglalkozik vele. Sango ekkor támad, s ő is a kardjával lecsap rá.* -Szélborda!- *Ezt Sangora iányította, majd Mirokura néz, s láta, hogy repül felé a Csonttörő. Az egyik karjával azt is kivédi.* -Még szükség lesz az erődre.- *Jelenti ki, majd felnéz Kagurára.* -Csak ennyire vagy képes?- *A Tessaigát szorosan fogja, s tartja.*
|
*Figyeli az eseméyeket, s meghallja, hogy most Kagomét akarják elvinni. Kíváncsian felnéz Kagurára.* -Kagura! Minek neked Kagome?- ~Hm.. Várjunk csak. Inuyashán kívül csak ő tudja megfogni a kardot.. Akkor ezért.~ *Kagoméra pillant.* -Egyetértek Inuyashával. Menny!- *Ekkor repül felé a Csonttörő, s lehajol, hátha ki tudja ezzel védeni.*
|
*Üt, de az az ostoba fegyver hárítja támadásait. Kagura kiáltására összeszorítja fogait.*
~Sárkánytánc? Miért mindig abból kapok?~
*Az örvény tényleg körbeveszi, de talán még időben ki tud törni belőlük az ékkőszilánkok segítségével. Mennyire nem szereti ő az ilyen harcokat.. és ekkor hallja meg az új célt. Az asszonya?*
- Kagome!
*Kiált fel, Sango után ered, és ha a szélboszorkány nem állítja meg valahogy, a szellemirtó lány felé ugrik. A testével is védelmezi az asszonyát, ha kell.. próbálja távol tartani tőle a lányt.*
- Blöki, vidd innen Kagomét, megsérülhet!
*Néz hátra egy pillanatra.*
|
*Kouga támadásait a csonttörővel igyekszik kivédeni, egészen míg meghallja a hangot a háta mögül. Jobbra ugrik, míg Kirara balra, fürgén és meglepő könnyedséggel. Abba még senki sem gondolt bele, hogy a lélek sokat akar, de mi van, ha a test nem bírja? Inuyasha szavaira összerezzen.*
- Gyenge?
*Hangja mélyebb, mint volt, mégis érezni belőle a haragot.. ami talán nem is a szellemé. Csonttörőjét a magasba lendíti, már épp eldobná mikor utasítást kap. A lányt? Pillantása Kagoméra vándorol, szemei összeszűkülnek. Csonttörőjét eldobja Miroku felé, míg Kirara éles fogait kivillantva ugrik Inuyasha felé, aki ha a másik oldalról támadó Sangora figyel, érezheti, ahogy a fogak felkarjába marnak.. hiába, a szellemirtó és a macskadémon összeszokott a szellemölések alatt. Megpróbál tehát Inuyasha háta mögé kerülni, a félszellemre Kirara támad rendületlenül, míg a Szerzetes felé egy lendületes bumeráng repült. Shippoval nem foglalkozik, Kouga is kapott a sárkánytáncból. Kagome maradt.. nem habozik, megpróbálja megragadni a lány karját. Nem finoman, cseppet sem gyengéden, s ha sikerül, a levegőbe ugrik magával rántva, a cél Kagura.. ha nem sikerül, tovább támad, hisz még ott van nála a kard, és végső esetre a mérgespor. Alakja egy pillanatra elhalványodik, ez bizonyára nem jelenthet sokat a többieknek, pedig az elnyomott rész is törekszik a szabadságra... átváltozás....*
|
*Betoppan Kouga. A szavait hallva felnevet, legyezőjét összecsukva, dacosan összehúzott szemekkel a fiúra néz.*
- Lám lám, Kouga, a farkasdémon is megtisztel a látogatásával. Látom az önbizalmad is a helyén van. Csak tessék
*Gúnyos mosollyal hajtja le fejét, a jelenetet figyelve.*
~Mashubi nem egy alsó szintű szellem, akkor sem, ha egy ember testébe szorul.. a düh gyermeke, minél jobban feldühítik a lányt, annál jobban tud érvényesülni. Gyerünk csak, gyerünk, támadjatok, és sétáljatok be az igazi csapdámba!~
*A nevét hallva felkapja a fejét, széles vigyorral néz a megérkező csapatra.*
- Épp időben. Hogy tetszik Naraku legújabb ajándéka?
*Nevetése megszakad, amint Kagome is megjelenik. Elkomorodik, legyezőét kitárva suhintja meg Kouga felé, hogy levakarja a pajzsáról.*
- Sárkánytánc!
*Az örvény körbeveszi Kougát, ha nem figyel, remélhetőleg Sango félreugrott. Kagura tesz pár lépést előre, szemei megvillannak, ahogy ajkait elhagyja a megvető utasítás.*
- Hozd ide a lányt!
|
*A bokrok mögül előkecmereg, s meglátja Inuyashát.* -Inuyasha!!- *Boldogan fut felé, s át is öleli, akár akarja, akár nem a félszellem. Majd hirtelen el is engedi, mert megpillantja Mirokut.* -Miroku? Hát te? Mi történ...- *Ekkor látja meg Sangot, s Kirarát, ahogyan vörösen izzik a szemük.* -Sango!? Mi van veled?- *Megfogja a félszellem vállát, s ott marad mögötte. Észreveszi Kougát is. De nem foglalkozik most vele.*
|
*Lenéz ő is Shippora, s helyesel.* -Igen. Menny csak biztonságos hlyre! Bújj el előlem, mert megismerkedsz a karmaimmal! Még beszélünk az előbbi kis akciódról!!- *Bályos, vagy inkább gúnyos vigyorral búcsúzik a kis rókakölyöktől. Beérnek Mirokuval a faluba, s megérzi Kagura szagát.* -Ez Kagura..- *Beljebb kerülnek a falucskába, s meglátja Sangot, akinek a szeme vörösen izzik. Előhúzza rögtön a kardját, mert látja, hogy valami nem stimmel vele. Ránéz Mirokura, s nem vár semmit tőle. Visszafordítja tekintetét Sangora, s ha Sango támad, ő is támadni fog a kardjával.* -Sango..- *Belenéz a szemébe, s csak a sötétséget látja benne... Felnéz Kagurára is.* -Kagura! Ezzel meg mi a fenét akarsz elérni? Sango túl gyenge.. Úgysem bírja sokáig. Olyan mint az öccse.. Gyenge!- *Fogait kimutatva mosolyodik el, s ezzel azt jelzi, hogy ha Sangoval akarja Naraku, hogy megküzdjön, ő áll elébe.* ~Csak Miroku ne lenne itt...~ *Mozgolódást lát a bokrok mögül... Felfigyel rá...*
|
*Megyegetnek, s beérnek a faluba. Miroku érzi, hogy valami nincs rendben, így megállítja a csapatot. Hátrafordul, s ránéz a kicsi Shippora.* -Menny biztonságos helyre! Ez nem kicsiknek való!- *Ez nem kérdés, hanem kijelentés volt. Inuyashára pillant, majd megindul. A faluba beérve meglátja Sangot, Kougát és..és Kagurát?!* -Kagura!- *Ökölbe szorítja kezét, s észreveszi, hogy Sango nincs magánál.* ~Őt nem bánthatom...De ha én nem, akkor Inuyasha fogja...~
|
~Ez Kagura szaga..tisztán érzem..de mit keres itt?~
*A forgószélben fut, nyugodt, de parancsoló hangja azonban eljut falkájához is.*
- Maradjatok le!
*Az utasítást kiadva gyorsít, a faluba érve áll csak meg, lassú sétával, a környezetet szemlélve. Érzékeny orrának nem paradicsom ez a hely.. megáll, amint megpillantja az előtte álló lányt és a vicsorgó cicust, a háttérben pedig a szélboszorkányt. Elmosolyodik, ujjait ropogtatva nevet fel.*
- Kagura, azt hittem sokkal biztonságosabb pajzsot kerítesz magadnak. Azt hiszed meghat, hogy a szellemirtó nem önmaga? Én nem vagyok olyan mint az a bolhás influenza..
*Igen, néha nagyon kedves, együttérző és megértő tud lenni. Keze ökölbe szorul, s a tenyerébe csap.*
- Mire egyet pislogsz, félreütöm innen az emberlányt, aztán te jössz, boszorkány....
*Csatakiáltással megindul, és látszik rajta, hogy nem viccel. Tényleg verekedni fog, és tényleg Sangoval, és tényleg az ékkőszilánkok erejéből, és tényleg komolyan..*
|
*Faluja látványára szíve hevesebben kezd verni. Milyen régen volt itt...ekkor esik látókörébe Kagura. Ledöbbenve ereszkedik le Kirarával.*
- Kagura?!
*Szűri fogai között, a virág összemorzsolására érzi, amint minden porcikáját átjárja a méreg. Rászorít csonttörője fogókájára..nem kell ide Inuyasha, ezt a szélboszorkányt egyedül is megöli!*
~Hogy?? Kohaku?? Nem.. élnie kell.. nem halhatott meg!~
- Most véged! Csonttörő!
*Ereje teljéből lendíti el a bumerángot, mely hárítja a pengéket, ezzel egy időben ugrik félre Kirarával. Ám valami feketés gőz tör fel előtte, a levegőben lefordul macskadémonjáról, s az oldalára zuhanva a földön köt ki. Feltérdel, visszarepülő csonttörőjét elkapva szorítja tenyerét szájához.*
- Kirara, ne vegyél levegőt!
~Ez egy csapda..~
*Tudja, hogy kérése lehetetlen, későn, de felvillan benne a gázmaszkja. Oldalához kap, már épp kioldja az övet, mikor keze megdermed. Nem bír megmozdulni, mintha vállára tonnás súly nehezedne..*
~Nem.. az öcsém nyomdokaiba? Nem, ez nem lehet.. Inuyasha kardját? Kagomét? NEM! Kirara!~
*Oldalra néz, ám a macskadémon szemei már vörösen izzanak. Engedett a léleknek.. agya elsötétül, szervezete feladja a harcot. Gondolatai elnémulnak, már nem önmaga.. mintha aludna. Feláll, mozdulatai gépiesek, mégis csak a borongós szempár ad jelet arról, hogy még él. Kagura szavaira bólint, maszkját felcsatolja, bár nem is ő cselekszik...inkább a szellem. Megfordul, csonttörőjét tartva, a vicsorgó Kirara mellett várja hogy Inuyasháék megérkezzenek.*
|
*Csendesen lépeget a kihalt faluban. Romba dőlt házak, és pusztulás jele mindenhol..látszik azért, hogy Sango némileg próbálta helyrerakni a károkat, de az is, hogy régen járt már itt..ezt mutatja a szellemirtók sírján levő, száraz virág. Megáll mellettük, keze egy pillanatra eltűnik ruhája rejtekében, majd két üvegcsét szorongatva tűnik fel ismét. Felrémlenek benne Naraku szavai.*
~"Hozd el nekem Inuyasha kardját, és egy embert, aki megérintheti!" Kagome.. ha nem is mondta, nincs rá alkalmasabb. Ez az altató biztosan ledönti a lábáról, hisz még maga Naraku is érzi a hatását..egy emberlány, legyen akármilyen papnő, szervezete sem bír védekezni. Ezt el is tesszük.~
*Nyomja zsebre a halványkék gőzt fogságban tartó fiolát, míg a másik, feketét emeli szemmagasságba.*
~"Itt egy másik, egy nagyon erős szellemnek a lelke. Amint a lélek kitávozik a fiolából, beleköltözik a legközelebb álló emberbe..keríts olyasvalakit, aki elég erős ahhoz, hogy elbírja ezt a lelket. De vigyázz! A fiola megnöveli az erejét, így el tudja venni könnyedén Inuyasha kardját, de nem tart örökké! Ne játszadozz tehát, Kagura!" Még hogy ne játszadozzak? De kinek a szervezete olyan erős, hogy elbírja a lelket, és olyan gyenge, hogy sokáig uralkodhasson felette?~
*Felkapja a fejét, amint megérzi a távolban a közeledő Sango-Kirara párost. Ajkaira széles mosoly szökik.*
~Mostmár értem Naraku miért nem engedte, hogy elhozzam Kannát..nincs is jobb pajzs egy olyannál, aki közülük való. Ráadásul a helyszín is tökéletes..Inuyasha nem használhatja a kardját, se a Szerzetes a lyukat a tenyerén, mert Sango megölné őket a falu miatt..milyen irónikus, hogy ígyis-úgyis meg fogja őket ölni~
*Mosolya kiszélesedik, már-már sátáni vigyorral hajol le egy szál száraz virágért. Legyezőjét összecsukva vár, hogy Sangoék hallótávolságon belülre érjenek.*
- Légy üdvözölve, Szellemirtó! Milyen csinos kis falud van... mennyire sajnálom, hogy Kohaku már soha többé nem láthatja.
*Szemeire sötét árnyék vetül. A fele sem igaz a szavainak, hisz mi baja eshet a kölyöknek? De a kegyes hazugság sosem árt.. minél több mérget szül a lányban, annál erősebb lesz a lélek.*
- Bár a virág elszáradt...
*Szorító ujjai közt a virág megtörik, s mint a hamu, hull a földre. Felkacag, legyezőjét kicsapva suhint a levegőben.*
- Pengetánc!
*A pengék pedig elindulnak, Sangonak muszáj kitérnie, s Kagura ezt kihasználva vágja földhöz a sötétlila fiolát. A füst felszabadul, s mint egy nyomkövető, körbeöleli a lányt a macskadémonjával. Kagura elégedetten figyeli.*
- Milyen irónikus.. a szellemirtó lány az öccse nyomdokaiba lép. Felesleges ellenkezned, Naraku nem holmi piti szellem lelkét bízta rám.
*Büszkén vár, csak pár pillanat kérdése, hogy Sangon eluralkodjon a lélek. Ezt látva arcizma megkeményedik. Érzi, hogy Inuyasháék is közelednek. De a pappnő..? Mindegy, lehet, hogy csak lemaradt.*
- Szerezd meg Inuyashától a Tessaigat, és hozd el nekem Kagomét!
*Mutat maga mellé, szórakozottan a távolba meredve. A játék elindult, már csak a játékosok hiányoznak..*
|
A Szellemirtók faluja. Itt éltek a szellemirtók. Ez a hely Sango szülőhazája. Néha szellemek tombolnak itt, de csak Sango maradt és a halott testvére, Kohaku, aki egy ékkőszilánk segítségével van életben, csak ő Naraku "birtokában" van... Régen Naraku lemészárolta az összes szellemirtót... |
[239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|