|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.02. 14:24 - |
A folyóparton is sok furcsa dolog történik. Kellemes a víz, inni is lehet akár belőle. |
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
*Inuyasha szavaira sóhajt, biccent Kirarának, hogy visszaváltozhat picikévé. A fél szellem mellé lép, csonttörőjét hátára húzva tartja.*
- Ha nem hiszed el, ne hidd. Kohaku számomra már meghalt egy bevetés során.
*Felnéz az égre, de gondolatait nem mutatja ki. Nem fedheti fel célját idő előtt.. Inuyasha úgyis megakadályozná. Pedig ezt kell tennie. Elmosolyodik, halványan, de észrevehetően.*
- Hagyjuk elmenni. Ne miattam, hanem Naraku miatt. Had vigye el neki a friss híreket, akárhol is van..
*Vet még egy pillantást az égre, majd végignéz magán. Megcsóválja a fejét.*
- Azt hiszem meg kéne fürdenem. Ó, jut eszembe, visszakapom a maszkom?
*Mosolyodik el ismét, egy pillanatra megvillan szemeiben a játékos cica, de olyan hamar fel is váltja a szemrehányás..*
|
*Sango szavait meg sem hallja. Hátatfordít Sangonak, majd észreveszi Kohakut. Hosszasan nézi, majd Sangora tekint.*
~Nem tehetem ezt vele.. Meg ha Kagome fülébe jut ez az egész.. Huh, bele se merek gondolni. Megint megkostólhatnám a földet.. Fújj..~
*Ránéz Sangora.*
-Te? Hogy te elvennéd az öcsédtől az ékkőszilánkot? Az kizárt. Nem tennéd meg Kohakuval, ezért én fogom megtenni!-
*A kardjához nyúl megint, de csak rajta tartja a kezét. Kohaku felé tekint, majd vissza Sangora...*
|
*A dolog ciki része ott kezdődik, hogy ő hívta elő a mérgesgázt, mégis ő fuldoklik benne.. ekkor jelenik meg Inuyasha, aki a derekát átfogva kirántja. A friss levegőt szinte a kezeivel gyömöszöli be a szájába, úgy szívja a friss oxigént mintha az élete múlna rajta. A földre kerülve lendületesen megragadja kardja markolatát, ki is rántaná, ha nem ugrana be egy emlék. Ugyanígy találkozott Inuyashával. Mérgesgáz, maszk, kard.. nem nyerne azzal semmit, ha megszúrná. Ujjait lehámozva a markolatról köhög még egy kicsit, már az is megfordult a fejében, hogy átváltozik. Az ugyan az életébe kerülne, de macskaként könnyebben lógott volna meg. Feláll, szédelegve Inuyashára néz, töprengve, merengve, hosszan, már már zavaróan.*
- Köszönöm
*Motyogja halkan, de hallhatóan, hogy mit köszön, az se lényeges. Köszöni, és kész. Ez bizony nagy erőfeszítésbe került, de sosem volt annyira fontos a büszkesége. Csorba esett rajta, majd eltűnik, ennyi.*
- Meg fogod kapni a szilánkot, egyben és sértetlenül. De csak általam..
*Jelenti ki határozottan, szemeit összehúzva figyeli Inuyashát. Vagy beletörődik, vagy ismét kezdetét veszi egy értelmetlen harc.. feleszmélve körbenéz. Tényleg, hol van Kohaku?*
|
*Szóhoz sem tud jutni InuYasha mikor felé repül a csonttörő és még Kirara is rámorog. A kezével elkapja a csonttörőt, s szép lassan leteszi a földre, közben Kirara szemébe néz. Sangora tekint, ahogy köhög a mérgesgáz fogságában és az öccsét keresi. Sóhajt egyet, majd ruhája újját az arcához emeli, s Sangohoz ugrik. Átfogja derekát, ha engedi, s kihozza a mérgesgázból. A tiszta levegőn leteszi a földre, majd Kohakura pillant. Gondolkodni kezd, hogy vajon mit csináljon. Sangora néz ismét.*
~Egyszer úgyis meghal, miért ne lehetne most?~
*Megrázza fejét, majd a macskaszellemre néz, odamegy hozzá szép lassan és végig simít a hátán. Sóhajt mégegyet, elteszi kardját.*
|
*Inuyasha odaugrik hozzá, ha akarna, se tudna időben félreszökkenni. De így, hogy nem is akar.. sokat töprengett Kohakuról, és nem, még mindig nem hagyja, hogy a fél szellem bántsa, de őt sem akarja bántani.. véleménye kicsit változik, amint Inuyasha ujjai karjára fonódnak, ráadásul mivel úgy térdel, pont a sebesre.. összeszorítja szemeit, kicsit megnyugvó sebéből ismét megindul a vér, ahogy elszakad a talajtól,utolsó erejével mellkasához húzza a csonttörőt. A földre érkezés még a hárítás ellenére sem kellemes, nagyot puffan, a gáz közepe táján landolva fordul ki lába alól a talaj, igencsak sokat gurul, csonttörője kicsusszanva ujjai szorításából pár méterrel messzebb landol. Hátáról a hasára pördül, levegőjét visszatartva nyomja fel magát térdelésbe, csonttörőjéhez indul.. ha Inuyasha nem tesz semmit, fegyverét maradék erejéből is eldobja Inuyasha felé, mindegy, hogy célt talál-e vagy sem, a suhanó tárgy nyomán kicsit felszakadozik a gőz. Levegője azonban elfogy, összegörnyedve tör fel belőle a köhögőroham, már csak abban bízik, hogy a csonttörő mihamarabb szétoszlatja a gázt. Arról azonban elfeledkezik, hogy fegyvere mindig visszarepül hozzá... Kirara azt a feladatot kapta, hogy tartsa szemmel Inuyashát, és bár szereti gazdáját, a gázba még ő sem mehet be. Felmorran, hegyes fogait kimutatva megindul a félszellem felé. Tényleg bántania kéne? Kicsit megzavarodott.. Sango viszont nem adja fel, fuldokló köhögőrohama közt is öccsét kezdi keresni szemeivel. A vágás nyomát csípi saját, kifejlesztett mérgesgáza, bár talán jobb is így..*
|
*Megtorpan a fiú előtt.*
~Mérgesgáz? Abból nem eszel!~
*Felugrik a magasba, bár egy kicsit megszédül a gáztól. Majd Sango mellé ugrik. Letépi róla a maszkot, s megfogja a lány karját, ha tudja és a mérgesgáz"ba" dobja.*
-Na Sango? Erre nem számítottál mi?-
*Csak a vigyor van az arcán, semmi fájdalom. Semmi az ég világon. Talán ezt Kagome miatt teszi? Hiányozna neki? De hisz csak most ment el... Ránéz Kirarára, majd hátrál egy kicsit tőle.*
|
*Nem néz hátra, testvérét figyelve szorítja ökölbe kezeit. Felkarjából folyamatosan csordogál a vér, ahogy ernyedten combja mellett lóg, ujjai között végigfolyva a földre cseppen. Előbb egy, majd az előzőt követik a társai.. keze ökölbe szorul.*
~És egy ilyen, szellemirtó?~
*Kirara morran Inuyasha ugrását látva, fejét felkapva néz az elé kerülő félszellemre. Tényleg képes lenne erre? Egy szilánkért? Ha Kagome itt lenne.. csonttörőjét vállára húzva nyúl oldalához, maszkját előrántva arca elé kapja, majd a magasba ugorva elkiáltja magát*
- Mérgesgáz!
*Arca egy pillanatra eltorzul a fájdalomtól, ahogy eldobja.. a gáz ezzel egy időben csapódik fel, sűrűn és átláthatatlanul, Inuyasha maszk nélkül eléggé szoronghat pláne az érzékeny orra miatt.. a gáztól hátrébb érkezik meg, Kirara mellé, csonttörője a földre kényszeríti, féltérdelve, zihálva várja, hogy a mérgesgáz feloldódjon, kitárva előtte mit csinál erre Inuyasha..*
|
-Ó, szóval nem hitted volna? Többre is képes vagyok az ékkőszilánkért, ezt te is tudod! Kohaku ellenfele én vagyok! Te úgy sem mernéd megtenni! Sőt, őt meg sem mered ölni! És egy ilyen, szellemirtó? Heh... Nevetséges.-
*Kirara most nagyon figyeli InuYashát, legalábbis elvileg. Sango megfordul. InuYasha egy előreszaltóval remélhetőleg a szellemirtó elé kerül, s megindul ismét a fiú felé. Kohakuhoz érve, előrántja kardját, s lecsap rá...*
-Kohaku! Most meghalsz!-
*A fejét egy pillanatra Sango felé viszi, majd gyorsan vissza a fiúra.*
|
*Inuyasha szavai nem lepik meg, bár kicsit visszaidézik a múltat.. Csonttörőjét rezzenéstelen arccal tartja a hátánál, pedig annak súlyos súlyáról nem egyszer meg lehetett már győződni. Amint a félszellem megmozdul, csonntörőjét meglepődve vágja le a földbe, s alrébb is ugrik. Későn, a penge végigkarcolja felkarját, a csonttörő viszont minden bizonnyal kivédi a többit. Felkarjához kapva összegörnyed, ujjai közt utat tör magának a vére, átitatva ruháját apró patakban végigfolyik kézfején.. a bizsergő érzést elnyomva elmosolyodik*
- Nem hittem volna. Tudom, hogy szükség van az összes szilánkra, de te is tudod, hogy az öcsém mindennél, és mindenkinél fontosabb. Igen, eljön az idő, amikor el kell venni tőle a szilánkot, de akkor sem Te fogod! Kohaku ellenfele csak én lehetek!
*Meglepi Inuyasha lepihenése, ebből már kitalálja, mire ez a nagy leállás. Ép karjával megragadja csonttörője fogóka-szalagját, s megpördülve maga elé tartja. Másik karját ugyan tudja mozgatni, de nem bírná tartani fegyverét. Nem tudja, mit tegyen, nem foglalkozhat egyszerre testvérével és Inuyashával. Ekkor jut eszébe..*
- Kirara!
*Hívja magához a macskát, s tesz hátra egy lépést. Kirara legalább szemmel tarthatja a neki háttal álló Inuyashát is..*
|
*Sango viselkedésén meglepődik, de nem tántorítja el céljától. Lehajtja fejét, sóhajt egyet, s gondolkodásba merül. Majd újra Sangora tekint, vigyorral az arcán.*
-Nem tántorítasz el a célomtól! Ha kell megöllek!!-
*InuYasha előhúzza kardját, a Tessaigát. S vár, Sango reagálására. De nem is várja meg..Lesújt a karddal, Sango vállára, ha tud. Ha sikerült, Sango vállából ömlik a vér.. Sango támad, InuYasha is támadni fog, de nem ilyen "finoman" mint az előbb..*
-Na Sango? Nem hitted volna mi?-
*Gúnyos nevetés hallatszik utána. Majd Sango mögé pillant, s látja, hogy Kohaku közeledik azzal a lános fegyverrel, s ha InuYasha nem szól a szellemirtónak, talán a kisfiútól is kap egy kép sebet... De a félszellem nem szól. Kardját a földbe szúrja, s rátámaszkodik. Bizonyára Sango nem tudja mi van most, de InuYasha csak áll a kardján támaszkodva, s nézi az eseményeket.*
|
*Inuyasha szavai elsuhannak füle mellett, egészen míg..*
- Kohaku?
*Kapja fel fejét, tengelye körül megpördülve néz testvérére. A félszellem futni kezd.. igen, tudja, hogy az ékkő akkor lesz teljes, ha a testvére hátában levő szilánk is kiegészíti, de nem hitte volna, hogy ennyire hamar eljön az a "majd". Nem, Inuyasha nem bánthatja Kohakut. Nem engedi!*
- Kirara!
*Kiált fel, ha macskadémonja átváltozik, nem ül fel rá, csak Inuyasha után ered, s int házikedvencének is. Megmarkolja a szőrt tarkójánál, s amint a magasba emelkedik, az oldalán lógva rugaszkodik el ő is a talajtól.*
- Csonttörő!
*Dobja el fegyverét, ezzel egy időben ugrik le ő is, ha minden jól megy, Inuyasha előtt érkezik meg. Ez a dobás csupán egyfajta jelzés volt, és egy kis figyelemelterelés, nem számít rá, hogy eltalálja a félszellemet. Ha sikerül tehát egy szaltóval megérkezik Inuyasha elé, s kezét a magasba emelve elkapja az arra repülő csonttörőt.*
- Ha az ékkőszilánk kell, meg kell ölnöd.
|
*Megvonja vállait, a két kezét összetszi.*
~Remek... Kettesben maraok Sangoval...~
*Nem figyel egy pillanatra, Sora átöleli. InuYasha döbbentet rebegni kezd.*
-Mi? Most meg... Áh.. Nők..-
~Furcsa egy csaj, ez a Sora...~
*Átöleli Kagome is, azt viszont ő is viszonozza. Elindulnak a lányok, s integet nekik. Sango kérdésére megint felfyigel.*
-Kettesben? Nem sokáig...-
*Megjelenik Kohaku, Sango öccse. InuYasha mutatja Sangonak, majd hozzáteszi.*
-Kell belőle az az ékkő szilánk! Nem menekülhet!!-
*Elkezd futni a fiú felé...*
|
*Összepakolja cuccát, s InuYashára néz.*
-Majd három nap mulva jövünk, illetve jövök, ha Sora nem akar jönni.-
*Megöleli InuYashát, majd Sangotól is elköszön.*
-Szervusz Sango! Sziasztok!-
*Elindulnak Sorával, hátrafodul, integet egy sort. A kútnál megállnak, belehuppannak és már az akadémián találják magukat...*
|
//Ugrás után, Teo-> MSN ;)//
*A folyóparton ücsörög addig, amíg Kagome és Sora készülődik. Már eleve rossz, hogy elmennek, a tudat pedig, hogy Inuyashával kettesben marad.. kedveli meg minden, de amint Kagome elmegy, a félszellem teljesen kibírhatatlan lesz. Mikor jön, meddig van el, mióta ment el, mit csinál?? Hajj.. Mosolyt erőltetve magára áll fel, Sora ölelését viszonozza.*
- Meglesz
*Kacsint rá játékosan, amint a lányok elindulnak a kúthoz, hosszan integet utánuk. A láthatáron kívülre érve egy sóhajjal Inuyashára néz.*
- Kettesben..mihez kezdjünk?
|
*Rántást érez, kis híján felborul, mikor Inuyasha a ruhájánál fogva beráncigálja az erdőbe. Persze először megfordul a fejében egy rossz gondolat, de ez amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik is. A félszellem nem olyan :P befogják a száját, a fenyegetésre felháborodottan kezd el kiabálni,bár a száján levő tenyér miatt ebből csak valami dünnyögés hallatszik ki.*
- Nem vagyok egy rongybaba amit ide oda rángathatsz! Nem félek tőled és tudd meg hogy Kouga igenis nagyon aranyos, már amikor nem nézi Kagomét az asszonyának, és egy hölggyel nem illik így beszélni!
*Sértődötten összehúzza a szemeit, s a tanult önvédelmi módszerrel felrántja térdét, majd a földre tapos.. Inuyasha túl el lehet foglalva azzal, hogy őt fogja, így valószínűleg csak az egyik lábára nyomódó talpat érezheti..edzőcipő a mezítlábas ellen egy kamasz erejével? Áucs.. ezzel is mutatja, hogy ő nem adja fel. A lökésre kis híján orra bukik, felhúzott orral, morcosan baktak ki karba tett kezekkel.*
~Tuskó..remélem Kouga ellátja a baját!~
//Előre megbeszélés alapján, pár órával később, jelenetváltás, költői homály, akinek ahogy tetszik//
*Összepakolt. Eleve alig volt pár cucca, de segít Kagoménak cipekedni. Hát, indulnak..különös, és csodás pár nap volt, fogalma sincs, vissza tér-e mégegyszer erre a kalandos földre. Először Kirara fején simít végig, majd Sangot is megöleli, ha engedi.*
- Vigyázz magadra, Amy! Ha tudsz, látogass meg minket
*Súgja a szellemírtó fülébe. Ha Inuyasha csak egy pillanatra is félrenéz, ezt kihasználva odaugrik hozzá és igyekszik szorosan átölelni egy hosszú pillanatra, majd hátra is szökken.*
- Vigyázz magadra te is!
*Hadarja sietve, s sürgetőn Kagoméra néz, mielőtt a félszellem lemorogná.. pár perc, és már újra az Akadémián lehet.*
|
*Mosoly erőltet arcára, de nem bírja tovább.*
-Kouga...-
~Most mi a csudát mondjak??~
-Kouga! Ebből elég!-
*Mordul rá a farkasra.*
-Kouga, Inuyasha! 1.fejezzétek be! 2.nem vagyok egy tárgy, amiért verenyezni kellene!! De javítsatok ki, ha tévedek!-
*Vigyorogva néz Inuyashára..*
-Inuyasha.. FEKSZI!-
*Fel nevet.*
-Így már nem tudtok versenygeni! :P-
*Most Sorához fordul.*
-Hm. Nem hiszem, hogy olyan jó ötlet lenne, hogy maradjon Kouga..-
*Rápillant Sangora, aki távozni készül.*
-Sango, várj!-
*Állítja meg a lány, s kezét nyújtja Sangonak.*
-Majd együtt megkeressük, de először együnk és pihenjünk.. Rendben?-
|
*Távozni készül Kouga.*
-Mi van? Megfutamodsz előlem?-
*Ekkor Sora visszatartja Kougát és arra kéri, hogy naradjon. Összehúzza szemeit, s Sorára néz.*
-Sora!!!!-
*Megfogja a lány ruháját, s arrébb húzza, be az erdőbe, amíg senkisem figyel. A száját is befogja Sorának, nehogy segítséget tudjon kérni.*
-Ha még egyszer ezt mered csinálni, megismerkedsz a Tessaiga hatalmas erejével és az én erőmmel!! Megértetted?-
*Még mindig fogja a lány ruháját, s nem engedi szóhoz jutni. Kilöki vissza a többiekhez, majd ő is szép lassan előjön. Kougához fordul.*
-Kouga! Egyszer és mindenkorra intézzük el a harcot! Valamelyikünknek meg kell halnia! És az te leszel!!-
*Ez nem kérdés volt, hanem kijelentás. Most várja, hogy Kouga mit szól hozzá...*
|
*Kagome szavaira oda sem figyel, csak beszél tovább kedves mosollyal.*
- Ne aggódj szerelmem, mostantól vigyázni fogok rád! Mindig melletted leszek, ha szükséged lesz rám!
*Inuyasha szavaira elengedi a lány kezeit, összehúzott szemekkel néz a félszellemre, aki lecsap. Az ékkőszilánkok megvillannak lábaiban, ahogy felugrik, ha tud még Inuyasha fejére is lép, hogy nagyobb lendülettel tehessen egy szaltót a levegőben, így ha nem téved, pár lépéssel odébb fog kikötni. Térdei megroggyannak ugyan, de nem esik el. Túl sok burkot rugdosott túl sokáig.. vicsora lassan lefagy arcáról, helyét felváltja a gúnyos nevetés*
- Sajnálom kutyuli, nem vesztegetem rád a drága időmet.. kedvesem, még találkozunk!
*Integet, s még Inuyasha ellentámadása előtt forgószél kíséretében elindul. Sora kijelentésére a forgószél egy 180 fokos kanyarral visszafordul, és a lányok mellett közvetlenül visszanyeri emberi külsejét.*
- Milyen remek ötlet! Maradok! Te meg *néz Sangora* nem fogod megtalálni egyedül a barátotokat, de ha szépen kértek, segítek
*Vigyorog öntelten az ég felé nézve*
|
*Teo lelkesedése nem lepi meg, mint ahogy Inuyasha harci láza sem. A kis állatka megjelenésére leteszi maga mellé Kirarát, és a beszélő Sorához fordul. Nem vág közbe, megvárja míg befejezi.*
- Ez jó ötlet!.... de én tovább megyek. Táborozzatok le, addig teszek egy kört a környéken. Kirara!
*Reméli, hogy cicája átváltozik, és nem kezd el Sil-el játszadozni. Megigazítja csonttörőjét a vállán, és beletúr a macskadémon bundájába.*
- Megkeresem Mirokut, akármerre is van!
*Határozottan bólint, és felül Kirara hátára, ha nem akadályozzák meg. Az ő gyomra is korog, de nem ehet.. nem ehet és pihenhet békésen, amíg a szerzetessel ki tudja mi történik! Belekapaszkodik Kirara bundájába, kissé előre is dől*
- Kirara! Menjünk!
|
*Meglepődik a lány kézfogásán, de viszonozza. Mikor a két fiú megint egymásnak esik, sóhajtva Kagoméhoz fordul. Hitetlenkedve megrázza a fejét*
- Mindig ezt csinálják?
*Visszanéz a párosra, majd egy sóhajjal körbenéz.*
- Fürödhetnékem van.. és éhes vagyok.. Teo, nem akarsz velünk maradni pár napig? Kouga, te is maradj velünk, meghívlak ebédre!
*Kedves mosollyal hunyja le szemeit, bár valószínűleg Inuyashának lesz ellenvetése. De nem baj, össze kell barátkozniuk végre, és kész! Elvégre a kutya meg a farkas rokon, valamilyen szinten. Teo állatkáját meglátva kíváncsian oldalra billenti a fejét, de nem szól.*
|
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
