|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.14. 15:45 - |
A hegyek veszélyes vidékek. Nem stabilak, így könnyen eleshetünk, ha nem vigyázunk. |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*A szellemirtót fürkészi, s ahogy a tollpihére emelkedik Kagurára néz. Biccent, s ahogy felszállnak oldalra fordítja a fejét. Elgondolkodik, a nevét hallva összeszorítja szemeit, majd felenged. Sóhajt egyet, s úgy fürkészi a tájat, de nem néz vissza.*
|
*Felnéz Kagurára a szavait hallva (kép). Öccsére sandít, szemei összeszűkülnek, arcvonásai felenyhülnek. Ahogy a tollpihe felemelkedik Kohakuval, minden erejét összeszedve feltérdel, és kinyújtja utána a kezét. (2.kép)*
- Kohaku!!!
*A pengetánc sorozat váratlanul éri, Kirara az utolsó pillanatban ugrik oda, kapja a hátára és szökken vele félre. Még egy ideig nézi az eltávolodó párost, majd arcát Kirara tarkójába temeti. A szél körbeöleli testét, fájdalmasan felnyög, majd lefordul macskadémonja hátáról, és arccal a földre zuhan. Elveszti az eszméletét. Kirara nyávogva leereszkedik mellé, bökdösi egy darabig, majd körbenézve lefekszik mellé, s fejét gazdája hátára hajtja védelmezőn.*
|
*A legyezőjével szórakozgat, s mikor Kohaku elkészül, biccent. Végigméri Sangot.*
- Úgy elszórakoznék veled.. kár, hogy nem lehet.
*Csóválja meg a fejét, elfordul a lánytól, leakaszt a hajából egy tollpihét, és a földre dobja. Elkapja Kohaku grabancát és felhúzza maga mögé. Ahogy felemelkednek lenéz a szellemirtóra, majd elhúzza a száját, szétnyitja a legyezőjét, és meglendítve küld egy pengetáncot a lányra. Kohakura nézve ártatlanul vállat von, és előre nézve Naraku palotája felé szállnak.*
|
*A pengetánc váratlanul éri, s a földre zuhan. Gyorsan összekapja magát, Kagurát meglátva biccent. Összeszedi cuccait, s indulásra készen megáll nem sokkal mellette. Nem mond semmit. Sangora néz bizonytalanul (kép).*
|
*Ahogy Kohaku felé hajítja a láncos pengét, maga elé rántja a csonttörőt védekezésképp, és már odadobna egy mérgesporos kapszulát, de váratlan támadás éri oldalról. Ahogy a pengék több helyen is megsebzik testét felkiált, a csonttörő a földre zuhan, egy ideig még reszketve áll, aztán összecsuklik márcsak a szél miatt is. A földön hasalva, hunyorogva néz fel Kagurára, majd a legyezőjére, végül Kohakura. Kinyújtja felé a kezét.*
- Kohaku..
*Megpróbál felállni, de mivel kap egy pengét, az ismét a földre kényszeríti, s egy fél méterrel arrébb kerül, a hátára fordulva. Kagurára néz, majd összeszorított fogakkal Kohakura, de nem tudja, mihez kezdjen.*
|
*Kis tollpihéjén fekszik, és a legyezőjével játszadozva figyeli a lent zajló jelenetet. Könyököl, és unott arcot vág, de a harcjelenetnél felcsillannak a szemei, és elkezd méginkább figyelni. Látja, ahogy komoly sebeket kap a szellemirtó, és hogy elbizonytalanodik Kohaku. Mindjárt közbelép..mindjárt..mindjárt.. csak hagy szórakozzon..még egy picit..naaa.. aztán végülis beleun, felül, s kecsesen kilendíti oldalra a karját, majd berántja.*
- Pengetánc!
*Indítja meg a pengéket Sango felé, és hatalmas szélt kavarva a földre száll. Még Kohaku is felborulhat.. ha Sangot a pengék nem, akkor a szélhullámok fogják a földre kényszeríteni. Visszaakasztja hajába a tollat, és egy mosollyal összecsukja a legyezőjét, majd Sangohoz ballagva rászegezi.*
- Megvagy.
*Dönti oldalra a fejét gunyoros mosollyal, szeme sarkából Kohakura sandít.*
- Meg kellett volna ölnöd.. lényegtelen. Szedd össze a cuccaid, indulunk.
*Néz vissza a szellemirtóra, és egy széllökettel messzire sodorja tőle a csonttörőt. Amint megmozdul, rázúdít egy pengét.*
|
*Sikeresen a félrerántják, így a földre esik. De nem habozik sokat feláll, kibogozza magát, s körbenéz. Fel a mérgesdarazsakra (kép).*
~Áh, jöhetne már valaki..~
*Ahogy Sango a csonttörőjéhez ér felnéz, de nem kíván támadni. Legalábbis amíg ki nem eszel valamit. Elgondolkozik.. vajon Sango meg tudná ölni? Képes lenne rá, amikor Inuyasháéknak sem engedi meg? Hát, érdekes felállás.. Sangora mered, s felemeli a láncos kardját, s kicsapja a lány felé, majd a levegőbe ugorva hátraszaltózik.*
|
*Ahogy öccse a levegőbe ugrik, már készülne rejtett fegyverével támadni, de a mérgesportól hátra kell ugrania. Az újabb csapást nem tudja már kivédeni, így maga elé rántja az alkarján levő pengét, ám a lendülettől hátracsúszik. Megtántorodva terpeszbe áll, hogy visszaszerezze az egyensúlyát, és a messzebb levő csonttörőre néz, majd öccsére.*
~Már nem érdekel semmi.. ha így megszabadíthatom Narakutól, akkor ezt fogom tenni. Ezt kell tennem! Meg kell ölnöm!~
*Elővesz ő is egy kapszulát, s mivel öccse elbizonytalanodott, felé hajítja, majd sietve felkapja a földről a láncot, és öccse láncos-pengés karja felé dobja. Ha sikerült körbefonni vele, akkor megrántja, majd a csonttörője felé fut.*
|
~Túl sokat gondolkodik..~
*Nézi a szellemirtót, a szavaira összehúzza szemeit. Nem tudja kivédeni a csonttörő támadását, de csak vele egytt hátrébb csúszik, s el is engedi.*
- Meghalunk. Akárhogy is lesz, meghalunk
*Néz fel, s a levegőbe ugorva meglendití láncos kardját, s ezzel egyidőben két kapszulát is dob Sango felé. A csapás akár talált, akár nem mégegyszer kicsap felé, de keze megakad a levegőben. A mérgesdarazsakra néz, majd a szellemirótra. Elbizonytalanodott.*
|
*Öccse szavaira összeszűkülnek a szemei, és be is könnyezik. Megrázza a fejét.*
- Tévedsz.. örökké az öcsém maradsz..
*A mérgesport meglátva elkerekednek a szemei, alkarját a szája elé kapva ugrik hátra, Kirara összeváltozik picivé, és hátrébb szalad. A láncos csapást nem tudja kivédeni, felkiált és a földre zuhan. Pont a csonttörője mellé. Térdelésbe kényszeríti magát, és összeszorított fogakkal hátranéz az öccsére, majd a csonttörője felé nyúl, ám alig ér hozzá az ujja, elbizonytalanodva visszahúzza kicsit a kezét.*
~Mit tegyek? Ha rátámadok, akkor belesétálok Naraku aljas tervébe..ráadásul, bármit is mond, az öcsém..ha belülről már nem is, kívülről még mindig.. de ha nem támadok, meg fog ölni! Viszont ha nem öl meg, ő is meghal.. mit tegyek? Mit??~
*Ráfonja ujjait a csonttörő fogókájára, és miközben talpra ugrik, behúzza maga elé. Kirara felváltva néz a két szellemirtóra.*
- Ha már meg kell halnunk, haljunk meg együtt!
*Hátralendíti a karját, és öccse felé hajítja a bumerángot.*
|
*A szavakra oldalra dönti a fejét, de nem engedi le a kardot.*
- Nem vagyok az öcséd! Az a Kohaku már kihalt belőlem!
*Bólint határozottan, s összehúzza szemeit.*
- Támadj!
*Felveszi a maszkját, s kidob egy kapszulát Sango elé. Elnyomott hangon szólal meg.*
- Naraku azt akarja, hogy megöljük egymást! De ha te nem teszed meg, akkor én foglak megölni. Ha én nem teszem meg, akkor engem pedig Naraku fog megölni.
*Von vállat, s felszegi fejét.*
- Ha már meg kell halnom, legyen értelme is! Végzek veled!
*Néz Sangora akármerre is van, s kicsap vele a láncos kardjával, miközben felkiált.*
- Támajd! Küzdj!
|
*Öccse távol kerül tőle, így van ideje feltápászkodni. Kirara azonnal odasiet hozzá. Megkapaszkodik benne, és nekidőlve öccsére mered, miközben sérült karjának ujjait gyomrára, ép tenyerét pedig a felkarján húzódó vágásra szorítja.*
- Nagyon ügyes vagy.. szellemirtóhoz méltó erővel rendelkezel.. jó kiképzést kaptál..
*Kapkodja a levegőket, de azért jobb dolga is van, mint öccsét dícsérni. Töprengve fürkészi.*
~Hogyan tudnám észhez téríteni? Mit tegyek? Ha nem lépek valamit, ő fog engem apró darabokra szelni..~
*Összekapja magát, és két kézbe fogja a kardját. Csonttörőjéhez most nincs ereje..meg karja se. Kohakura néz, és lassan lehunyja a szemeit. Visszacsúsztatja a kardot a tokjába.*
- Nem tudom mit vár Naraku.. de nem tudom bántani a saját öcsém..
|
*Öccse távol kerül tőle, így van ideje feltápászkodni. Kirara azonnal odasiet hozzá. Megkapaszkodik benne, és nekidőlve öccsére mered, miközben sérült karjának ujjait gyomrára, ép tenyerét pedig a felkarján húzódó vágásra szorítja.*
- Nagyon ügyes vagy.. szellemirtóhoz méltó erővel rendelkezel.. jó kiképzést kaptál..
*Kapkodja a levegőket, de azért jobb dolga is van, mint öccsét dícsérni. Töprengve fürkészi.*
~Hogyan tudnám észhez téríteni? Mit tegyek? Ha nem lépek valamit, ő fog engem apró darabokra szelni..~
*Összekapja magát, és két kézbe fogja a kardját. Csonttörőjéhez most nincs ereje..meg karja se. Kohakura néz, és lassan lehunyja a szemeit. Visszacsúsztatja a kardot a tokjába.*
- Nem tudom mit vár Naraku.. de nem tudom bántani a saját öcsém..
|
*A szavakra megvonja vállait, s a darazsakra néz, majd rá. Ahogy a kapszula a lábai elé esik a szája elé kapja a kezét, s felugrik.*
~Ez a lány.. sohasem adja fel..~
*Néz a lányra, majd hátraszaltózik, s eltéve a láncos kardját a rendes kardját veszi elő. Sango felé kinyújtja a kezét, s összehúzza szemeit.*
|
*Öccse szavaira meghökken, megrökönyödve mered a fiúra, már csak azt érzi ahogy valami a gyomrába mar. Szemei fennakadnak, ahogy öccse kirántja vissza a fegyvert, odakap és nyögve összegörnyed. Kirara odaugrana, de gazdája leinti.*
- Nem.. tudlak bántani, Kohaku...
*Ismétli meg, pengéje kinyílik az alkarján, s ahogy a penge ismét felé repül, erőtlenül félrecsapja. Egyik kezét gyomrára szorítva áll fel, térdeit egymásnak nyomja, öccsére nézve maga elé emeli a fegyveres alkarját, de az újabb védekezéskor féltérdre rogy. Előránt egy kapszulát és öccse lábai elé dobja, miközben felkiált.*
- Térj már észhez!
|
*A szavak cseppet sem érdeklik, de ahogy a lány is letérdel felpislog rá. Ahogy megérintené félrekapja a fejét. A szavaira összehúzza szemeit.*
- Gyáva vagy.. és ostoba!
*Fordul vissza, s lendületből Sango gyomra felé lendíti a láncot, ami valószínűleg talál is. Feláll, s mégegyszer kicsap a lány felé a láncal.*
- Ostoba lány!
*Hangsúlyozza ki mégegyszer, s mégegyszer kicsap a láncal felé.*
|
*Ahogy öccse letérdel elé, teljesen meglepődik, a szavait hallva elérzékenyülten összeszűkülnek a szemei. A visszakérdezésre lehunyja a szemeit, a kard a magasba lendül, majd beleszúródik Kohaku mellett a talajba. Sóhajtva oldalra dönti a fejét (kép).*
- Ostoba... *szólal meg halkan, megrázza a fejét* ..az öcsém vagy.
*A térdeire rogy, és lassan Kohaku arca felé nyúl, hogy végigsimítson rajta, miközben ránéz.*
- Nem tudlak megölni..
*Suttogja méghalkabban, inkább magának, mint öccsének.*
|
*Sango hadművelete nem sikerül, de a maszk leesik róla. Utána kap, de nem sikerül elérnie. A mérgesgázra a szája elé kapja a kezét, s megtántorodik, de a kardra nem számított. A kardal szemez egy jóidejig, majd a szellemirtóra néz. Köhög egy kicsit, majd letérdel (kép). Rezzenéstelen arcal néz fel a szellemirtóra.*
- Tessék, végezz velem. Így csak rajtam segítesz..
*Néz félre, majd fel a mérgesdarazsakra, akik eléggé nyugtalanok. Ez rossz jel.. cselekednie kell, vagy azon nyomban meghal. Sangora néz, majd összehúzza szemeit.*
- Mire vársz?
*Kérdezi, s kissé megemeli a hangját.*
|
*Öccse válaszára összeszorítja a fogait, és ahogy a magasba emelkedik sietve előrántja a láncát és öccse lába felé hajítja, mely körbe is fonja, de az újabb mérgesgőzrohamra nem számít. Ugyan fogja a lánc végét, csonttörője kiesik a kezéből, tenyerét szája elé kapja, a lánc feszüléséből érzi merre van öccse, ám ahogy felé fordul a penge el is találja (kép). A fájdalomtól felkiáltva megtántorodik, a penge szép kis sebet vág végig hosszában a karján. Nem habozik sokat, megrántja a láncot, már ha a másik vége tényleg öccse bokáján van. Ha nem, akkor most ő kap elő egy mérgesporos kapszulát, s hajítja kettőjük közé. Mindkét esetnek az a vége, hogy míg sérült karja ernyedten lóg teste mellett, a másikkal előrántja a kardját, és öccsére szegezi, de nem érinti hozzá.*
|
~A fenébe.. mellé ment..~
*Töpreng el, de ahogy megindul a lány felé sietve hátrébb lép.*
- Szellemirtó? Akár az vagyok, akár nem, meg kell, hogy öljelek!
*Szökken egyet, s a levegőben ismét a mérgesgázzal támad. Remélhetőleg így meg tud lógni, vagyis kikerülni a lány támadásait. A sikerült mögé kerülnie, akkor a láncos kardal kicsap felé, vagyis Sango háta felé, ha megfordul, akkor meg a hasát találhatja el.*
|
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
